Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

3. Vízrajz és gazdálkodás a szabályozások előtt

kor a partokat áthágó és mélyfekvésű területeken szétterülő áradás nagyrészt ugyanezen az éren keresztül folyik vissza a Körösbe."

9 A Berettyó legfontosabb mellékvize a Pocsaj és Esztár közelében kiszakadó Kék-Kálló. Berettyóújfalunál indul a Holt-Berettyó, melyet egyes szakaszain Tarajték-, Macsó-, Mérges-érnek neveztek, és egykor Berettyó meder volt.

10 Péterszeg közelében torkollott a Kis-Körös, mely a SebesKörösből szállította a vizet a Berettyóba, végül Paptamásinál folyt a Kösmő, amely saját vízgyűjtővel bírt. Huszár Mátyás a bonyolult vízrendszert a következőképpen mutatta be: „Az Esztárnál eredő, saját medrében folyó Kék-Kálló ér (amely a hagyomány szerint hajdan Kraszna meder és Szamos mellékág volt) megnövekedve a Pályi-folyás vizétől és az esővíztől, a Hortobágy árvizének nyomása miatt észak felé fordul, és hosszú, kanyargós utat megtéve nagy tömegben a Berettyó-Sárrétjébe ömlik. Medre itt körülbelül olyan keresztszelvényű, mint a Berettyó torkolatánál. Felső szakaszán homokos, az alsón agyagos területen folyik. A Berettyóújfalu határában kiszakadó Köles-ér, amely a Tarajték- és Eszteró-árkokon keresztül kapcsolatban áll a Berettyó-Sárrétjével, kanyargós, nagy keresztszelvényű mederrel bír. Valószínű, hogy korábban a Berettyó ebbe a folyóágba ömlött, később azonban dél felé fordulva jelenlegi medrét alakította ki... Péterszeg közelében a Berettyó a Kis-Körösön át a Sebes-Körössel van kapcsolatban. A Kis-Körös Olaszinál szakad ki a Sebes-Körösből, Biharig nagy eséssel folyik, majd kevésbé lejtős síkság laza talaján, és a Berettyóba torkollik. Ha a Sebes-Körös megárad, e folyóágon keresztül nagyobb víztömeg zúdul a mélyfekvésű helyekre, mint a Berettyóba."

11 A vízvidék legérdekesebb folyója a Sebes-Körös volt, amely a KisSárrétet létrehozta, és mellékfolyói, a Köles-ér, Korhány is a mocsarat táplálták. Hajdan a Sebes-Körös két ágban folyt, az egyik ág a Tekerő-ér, Csiket-ér helyén a Sárréten keresztül, a másik Vésztő, Zsadány, Ugra irányában. Számtalan mellékága közül legfontosabbak voltak a már említett Ördögárkok, valamint a Szeghalom melletti természetes erek és mesterséges csatornák (Enyves-, Nyomott-, Görbe-fokok, Ördöngös, Keresztér, Halád-ér stb.).

12 A Sárrét felett ágazott ki a Sebes-Körösből a Begyér és a Kutas, utóbbi a Berettyó árvizét növelte és fontos szerepet játszott a későbbi belvízszabályozásban. A Sebes- és Fekete-Körös közti kapcsolatot a korábban is említett a Fás-ér, és ennek folytatása, a Gyepes és Korhány-ér biztosította. A Gyepes alsó szakaszán a kanyargós, középkorban is ismert