Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

11. Új igények és a hagyományos munkák folytatása (1861-1879)

igényeknek megfelelően az eredeti elképzelések több változáson mentek keresztül: hajóscsatorna helyett először öntöző, majd lecsapoló csatornát kívántak létesíteni. A csatorna lecsapoló árokként való felhasználása mint látni fogjuk - még 1875-ben a Hortobágy-Berettyóvidéki Belvízszabályozó Társulat alakulása idején is szóba került.

9 A vízépítészeti szakosztály az Ivánka Imre által benyújtott javaslatot tartotta reálisabbnak, mellyel 1868 áprilisától kívántak újra foglalkozni. Ivánka ragaszkodott az eredeti elképzeléshez és szépen megfogalmazott, részletes ajánlásában kizárólag a csatorna hajózási hasznára hívta fel a figyelmet: „A lefolyó utolsó húsz év óta - írta - hazánk egyik része sem ment anyi változáson keresztül, mint épen az Alföld, azaz azon földterület, mely a Tisza, Maros és az erdélyi hegyek között fekszik, s melyet ismeretes termékenységénél fogva kizárólag „Magyar Kánaánnak" neveztek. Ezen földterületet ma már a főbb irányokban vasúti háló metszi, - a Tisza és Körös szabályozás posványait kiszikkasztotta, a népek vándorlása óta legközelebb évekig meglévő terjedelmes legelőit, pusztáit az úrbéri rendezés és nagy birtokosok szorgalma az ekének adta át, ... Alig van a széles magyar alföld rónáin néhány öl csinált kő- vagy víziút, a pangó vasutak pedig a kivitelre is élénk forgalomra nézve - e nélkül - mily hiányos eszközök, azt ma elevenen látjuk, pedig csakis ezekre van utalva az alföld, mely hivatva van legalább egy századig azon szerepet játszani - mégpedig négyszerte nagyobb mérvben - melyet lejátszott már a török foglalás ideje óta a Monarchia úgy nevezett éléskamrája, a mai napig már kiélt Bánát..." A terv tárgyalására meghívták a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium képviselőit is.

10 A vizsgálatok nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a csatorna csak akkor fog hasznot hajtani, ha egy sor egyéb szabályozási munkát is végrehajtanak. Töltéseket kellett emelni a Tisza mellett Tivadar környékén, csatornát ásni a Terebes és a Batár között, mely a Túr vizét is a Batárba vezeti, végül Cyoma és Csongrád között be kellett fejezni a Hármas-Körös szabályozását." 1868 augusztusában Mihalik János e javaslathoz is vállalkozói szerződést készített, mivel főként a Felső-Tisza-menti megyékből küldték az érdekeltek hozzá a támogatóleveleket. Pártolta és anyagilag támogatta a tervet a Körös-vidéken óriási birtokkal rendelkező Károlyi György is. Hogy az 1870-es években minden csatornaterv évekre lekerült a napirendről, azt