Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

Bevezetés

tika történetből indultak ki, megkülönböztetve pozitív és negatív korszakokat még olyan esetekben is, ahol a műszaki fejlődés és a politikai változások között nem mutatható ki közvetlen összefüggés. Rendszerint nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a központi akaratnak és kezdeményezésnek, mint a helyi erőknek, bár az utóbbiak a csak kis részben állampénzzel végrehajtott Körös-szabályozásnál szinte kizárólagosak voltak. A munkák helyi erőkhöz kötöttsége miatt nem hozott változást pl. a Körösöknél a reformkori fellendülés, a kiegyezés utáni konszolidáció, és nem voltak különösebb hatással e vidékre az alkotmányos korszakban alkotott vízügyi törvények sem. (Törvények a Dunáról, Tiszáról, Rábáról, Bodrogról születtek.) Bár, mint említettük, a mérnöki életrajzok elkészítésénél az utóbbi években történtek előrelépések, tartozik még a történetírás egy sor Körösöknél dolgozó személy munkájának reális értékelésével. Igen keveset tudunk a reformkori munkálatok irányítójáról, Vargha Jánosról, és a megyei mérnökökről is, akiknek pontos rajzai, előmunkálatai nélkül egyetlen szabályozási terv sem készült volna el. Dolgozatunkat a levéltári anyag lehető teljes feltárásával végeztük el. Feudáliskori forrásaink zöme a Magyar Országos Levéltárban, a helytartótanács gyűjteményében található, ahol a kereskedelmi ügyosztály (departamentum commerciale) foglalkozott a vízszabályozás kérdéseivel. Fontosak az 1788-tól önálló szakhivatalként működő Vízi és Építészeti Főigazgatóság,

20 az abszolutizmus korából pedig a nagyváradi építészeti szervek iratai.

21 Mint később látni fogjuk, a kiegyezés után először a Közmunka- és Közlekedésügyi, majd 1889-től a Földművelésügyi Minisztériumba tartozott a vízügyek irányítása.

22 Érdekes végül az OL Vízrajzi Intézettől átvett gyűjteménye, mely - többek között - a Körös-szabályozás alapdokumentumait is magában foglalja.

23 Valamennyi felsorolt irategyütteshez gazdag térképgyűjtemények is tartoznak.

24 A levéltári források sorában meg kell említeni a Körös- és Berettyóvölgy-i vízszabályozási társulatok iratait, melyek nagy mennyiségben maradtak fenn az Országos Vízügyi Levéltárban és a Békés Megyei Levéltár egyes részlegeiben is.

23 Az irat jellegű dokumentumok mellett munkánkhoz természetesen felhasználtuk a különböző forrás-publikációkat, országleírásokat, statisztikákat, és néhány speciális kiadványt is, melyekre az adott helyen felhívjuk a figyelmet. A monográfia, mint címe is mutatja, elsődlegesen a vízszabályozás kérdéseivel foglalkozik, és főként a technikatörténet iránt érdeklődő olvasóknak szól. Igyekszik bemutatni azokat az erőfeszítéseket, melyek eredményeként az érintett területeken az egyre nagyobb számban betelepedő la-