Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

dályozták a víz kitörését a Tőz irányában. Ennek az volt a hátránya, hogy Gyula város belterületén a Fehér-Körös szintje erősen megemelkedett. A Kettős-Körösön - Vargha javaslata szerint - átvágásokat kellett létesíteni, melyek ásását Mezőberénynél meg is kezdték.

5(1 Vargha János - számítva a várható átszervezésre - 1835-ben elkészítette a királyi biztos számára az 1829-1834 közti munkák mérlegét (III. sz. táblázat). Kitisztítottak összesen 252 km hosszúságú folyót, 192 km vontatóutat, 56 km-en szélesítették, 30 km-en mélyítették a medreket. 27,42 km új csatorna, 59 km töltés készült el.

51 1835-ben a vezető mérnök az utolsó teljes évet töltötte a Körösnél. Fontos tevékenysége volt egy új térkép készítése a Füzesgyarmat-Szeghalom közti területről, mely rögzítette a Berettyó átvágásait, a Bucsa-Bakonszeg közti csatornát, a Szerepi-csatornát, mellyel a vizet a Kék-Kálióba vezették.

52 Ebben az évben a Bök-ér és a Bárdos szabályozása újra napirendre került. A régi tervet a megye nem tartotta megvalósíthatónak, ezért Bodoky Mihály újabb megbízást kapott másik terv elkészítésére. Ennél a tervezett csatorna keresztezi mind a két vízfolyást, és bevezeti azokat a FehérKörösbe. A tervező a helyszínrajzokhoz külön keresztszelvényeket is készített, hogy a méreteket pontosan meghatározhassa. Munkáját, mellyel Vargha is meg volt elégedve, pontos költségvetés egészítette ki.

53 Vargha 1835-ös évről készült rövid beszámolója már kevesebb számszerű adatot tartalmazott; a vezető mérnök inkább a főbb feladatokra és problémákra igyekezett felhívni a figyelmet. Elsőnek most is a Szarvasszentandrási átvágás jelentőségét emelte ki, mely nemcsak a víz gyorsabb lefolyását segítette, hanem megrövidítette a hajóutat, és megszüntette azt a veszélyt, hogv a kanyar csúcsán az árvíz a Kákafokba, innen a Vekerbe és Kórógyba jusson. „Első helyet érdemel mind érdekére, mind fekvésére nézve a NagyKörösön Szarvas mező várossá alatt elkezdett és a múlt évben 1/3 részben ki is ásott áltvágás, melly által egy tsak nem 2. mértföldet tevő kanyarulat, tsak 550 öles egyenes árokra rövidíttetvén. Ennek tökélletes bevégzése után, nem tsak az idáig már divatozó nagyobb nemű hajózás s különösen talp vagy fenyőfa kereskedés a Tiszánál nagyobb virágzásba jöhetne, s ennélfogva tovább is terjedhetne; hanem még azon különös haszna is lenne, mellynél fogva az egyenes és rövid úton, a kanyarulat egyik tsútsánál lévő s úgy nevezett Káka foktól a folyóvíz oda tolakodó ereje elvétetvén, ez által azon nagy erővel s költséggel készült és fentartott töltések, mellvek nagy vízzel rendesen kiszakasztatván Nemes Békés és Csongrád Vármegyék egy részét a Veker és Kórógy útján