Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

A megindult munka okozott panaszokat Arad megyében is. Az 1834-es tavaszi árvizet követően elsősorban Repszeg és Lunka község lakói tilta­koztak. Egyik panasz az volt, hogy Butyinnál történt a csatornába a vízki­vétel, holott lejjebb is elegendő lett volna. Néhány malom kedvéért a folyót e szakaszon kiemelték kemény talajú medréből és laza földbe szorították. Eredetileg Bokszegtől kívánták ásni, ami számukra megfelelő lett volna. A másik baj - panaszolták a repszegiek - hogy a faluhoz túl közel létesítettek átvágást, hogy a malomcsatorna elférjen. Ezzel tönkretették a települést védő körtöltést, sőt veszélyes módon, felülről-lefelé kezdték. Olyan terüle­teket önt el már az esővíz is, melyek azelőtt teljesen szárazak voltak. Felve­tették végül, hogy a munkát a helytartótanács jóváhagyása nélkül, nagy sietséggel kezdték el. 18 1834. május 22-én Arad megye vízi gyülekezetében Beszédes József ígé­retet tett a problémák rendezésére. Tervezték a megrongált töltések kijaví­tását, az átvágások kibővítését és azt, hogy Lunkánál a mélyfekvésű terüle­teken külön csatornát építenek. A társulat tagjai hosszas alkudozások után ígéretet tettek arra, hogy a javításokat nem a megye költségén, hanem a malomcsatorna társulat pénzén fogják végrehajtani. 19 A következő évek­ben már viszonylag normalizálódott körülmények között folyt a munka. Az utolsó átvágásokat a csatorna mentén 1839-ben, a csatorna alatt 1841­ben emelték ki, 20 majd ezt követően került sor a felülvizsgálatra, amikor már nem Vargha János, hanem Beszédes József irányította a körösi szabá­lyozásokat. A vármegyei közerővel folytatott munkák - különösen a folyók tisztítá­sánál - 1832-ben szép eredményeket mutattak. A vízinövényektől, fáktól és iszaptól a következő folyószakaszokat tisztították meg: Kimélyítették a Sebes-Köröst 7,96, a Kis-Köröst 10,62, a Berettyót 9,96 km hosszúságban, a Sebes-Körös régi medrét a Kis-Sárréten keresztül pedig 1,9 km hosszúságban ásták ki. A Berettyónál végzett munka eredménye egy 366 m hosszú új csatorna volt, folytatásaként a megyehatártól Csiffig - Tőz - Fekete-Körös - Sebes-Körös - Kis-Körös - Berettyó 2,65 km 15,17 km 11,37 km 22,56 km 28,28 km Összesen 80,03 km

Next

/
Thumbnails
Contents