Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

számolójában leírta, hogy a Fehér-Körös a környéken sok gondot okoz. 1831-ben, június végén olyan nagy árvíz volt, hogy a lábon álló vetéseket és kaszálókat elöntötte. Szeptember-október hónapokban ugyan nem volt probléma, de télen ismét áradt a Körös, és a Borossebes - Bokszeg közti szakaszon több helyen kitört. Arad megye Borossebestől Repszegig töltést tervezett, melyen út haladt volna. Ez 57 m-re volt a parttól, de építése előtt nem szinteztek, és a szabálytalanul épített védvonal nem érte el célját. A víz az alsó szakaszon megemelkedett, mire a megrémült lakosság a töltést átvágta. A folyó a megyében másutt is fel volt pártolva, de a töltés néhol egészen a meder szélére épült, és így nem nyújtott védelmet. A malmok lebontását követően - Vargha János - a malomcsatorna építését, Beszédes József tervei alapján, kivihetőnek tartotta.

9 Beszédes József 1833-ra készült el a tervvel, melv a Butvin és Gyulavarsánd között vezető csatornára és az érdekeltek javaslatának megfelelően a Fehér-Körös átvágásaira vonatkozott. A kérdéses folyószakaszt több, mint 50 átvágással kívánta megrövidíteni (XIX. sz. térképmelléklet).

10 Beszédes, munkáját Zichynek bemutatva kérte, hívják össze az érdekélteket.

11 A tanácskozáson a malomtulajdonosok azt elfogadták, és eredeti ígéretüknek megfelelően társulatot hoztak létre a költségek előteremtése céljából. Aláírták a „Nemes Arad vármegyében le folyó Fehér-Körösből vonandó malom csatornya iránt kötött részvény eggyesületi szerződés"-t, melyben a hozzájárulási kulcsot a malomkerekek száma szerint határozták meg. Megállapodtak a szükséges terület ingyen átengedéséről, rendelkezésre bocsátásáról, a csatorna rendszeres tisztításáról.

12 Bár Vargha a malomcsatorna tervvel egyetértett, a Fehér-Körös szabályozásánál nem tetszett neki Beszédes Arad megyei működése. 1833-ban Fidy Imre és Tóth Sámuel gyakornokok segítségével felmérte a folyót Borossebes és Borosjenő között, és a szakaszról 18 átvágással új szabályozási tervet készített. Mindkét parton javasolta - Beszédessel szemben töltések építését, és a Békés megyei szakasz mielőbbi szabályozását. A társulat közben lebontotta a malmokat és nagy ütemben hozzáfogott a bal parton a malomcsatorna ásásához. Békésben azonnal probléma volt, hogy a feliszapolódott alsó szakasz még a normál árvizet sem tudta levezetni, és a malomcsatorna miatt az árvízszint még emelkedett is. Vargha János hiányolta az előzetes szintezést, amikor ezt írta: „szükséges volna már azon vízmérési adatokat a nyomós okokat felhordani, mellyeken az előhozott rendszeresi munkák biztosan alapulhatnának, s azoknak előre megállapított mértékeihez képest, egyszer-