Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

ra már előrehaladt munkákat. A főigazgatóság azzal utasította vissza a javaslatot, hogy Huszárnak két éve már semmi köze nincs a Köröshöz.

48 Zelenka Lajos 1830. szeptember 6. és 1831. március 28. között volt a Körös-vidéken. 1830 szeptemberében Varghával együtt bejárták a Berettyót, majd Gyulára és Sarkadra mentek. Sarkadon, az Óvári-csatornánál azt tapasztalták, hogy az egyes községek nagyon nehezen állítják ki a munkaerőt. A szolgabíró, akinek feladata lett volna, hogy élelmiszerről, elhelyezésről gondoskodjék, legfeljebb hetente egyszer fordult meg a területen, így minden teendő a megyei mérnökre maradt, aki a szervezési dolgok mellett kevéssé tudott foglalkozni a műszaki irányítással. A sóalapból megvették a szerszámokat, melyeket a megye pecsétjével jelölt meg. Zelenka azonnal leltárt készíttetett, nehogy azokat más közmunkára használják, amikor a Körösnél kellene. A rossz ellátás a birtokosokkal vitákra vezetett. A Gyepes-csatornát tisztító munkások Almássy gróf erdejében szedtek gallyat, hogy pihenéskor tűznél melegedhessenek. A tiszttartó elvette szerszámaikat és a folyótisztítás hetekre megállt. A vitát a vízi küldöttség a gróffal személyes találkozáson, Sarkadon próbálta tisztázni. Azonban Almássy nem jött el, hiába várt rá jó néhány ember - a város költségén - napokig a fogadóban. Zelenka Békés megye biztosi gyűlésén elrendelte a Berettyó-csatorna folytatását Körös tárcsa, Körösladány, Szeghalom községekben, amit a birtokosoknak kellett fizetni.

4g 1831. február 22-én a helytartótanács döntést hozott Zelenka felmentéséről, és március 28-án értesítette erről a megyéket és többi érdekelteket. Vargha János ettől kezdve a Körös-szabályozás teljes jogú mérnöke lett,

50 és ilyen minőségben vette fel a kapcsolatot a megyék vezetőivel. Az első év egyáltalán nem volt számára eredményes, melynek okát elsősorban a Biharban és Békésben tomboló kolerajárványban kell keresnünk. 1831-ben csak minimális fizetett munka folyt, és az érdekelt megyék egyetlen nap közmunkát sem teljesítettek.

51