Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

IV. „Az ország papja”

lyes kapcsolatot tartó, Pesten élő Székács képviselői megítélésében, holott a valóság reális értékeléséhez inkább Arany alábbi keserű-gúnyos „mondacsai" szolgálnának: Székács, Arany, Szilassy S hazánk több ily pimaszi Keresztekért akarnak Sírt ásni a magyarnak; és Csillagot, keresztet noha rám aggattok, Boldog ez a kebel nem lesz már alattok. Vagyis a megbélyegzés, a lejáratás tökéletesen sikerült. Az pedig, hogy lehetett volna-e a kiegyezésnél előnyösebb egyezségre lépni a kormánnyal, megítélés dolga, sok tényező függvénye volt. Annyiban igaza volt Kertész Györgynek, hogy „majd a történelem fog reá felelni", ha történetesen ők nem is tudtak hirtelenjében megbékélni vele. A politikában is aranyközéputas Székács pályaképének teljessége megkívánja - jóllehet esetenként eddig is ejtettünk egy-két szót róluk -, hogy bővebb ismertető értékelést adjunk mind az irodalmi közéletben, mind a költészetben vállalt szerepéről, mind kiemelkedő szónoki tevékenységéről. Mondottuk volt, hogy a Szerb népdalok és hősregékkel,.továbbá a görög epigrammafordításokkdX és Plutarkhosz paralelláiváí egy csapásra híressé lett Székácsot a Kisfaludy Társaság 1838-ban, az Akadémia pedig már 1836. szept. 10-én levelező tagjává fogadta. Ámbár elsősorban a Kisfaludy Társaságban vitt nagyobb szerepet, mégis az Eötvös-Csengery-Lónyay-Trefort irányítása alá került, kiegyezés utáni Akadémiától kapta a nagyobb elismerést, amely - idézzük Toldy Ferenc szavait - őt, „a kitűnő lyrai és tanköltőt, szerencsés műfordítót 1870. május 25-én majdnem egyhangúlag tiszteleti tagjai sorába emelte". A tudós társaság kiadványai elsősorban báró Prónay Sándor és a nagy tudású tanár: Magda Pál felett tartott emlékbeszédéről szólnak, s mint lényeges dolgot emelték ki még, hogy 1859ben őt kérték fel Arany János és Lukács Móric mellett a Kazinczyt dicsőítő akadémiai ódapályázat bírálóbizottsági tagjának. (Mindhárman Tompa Mihály pályaművét érdemesítették kitüntetésre.) A Kisfaludy Társaság annalesei, jegyzőkönyvei ennél jóval intenzívebb tevékenységről tudatnak, ő nyitotta meg a Társaság 1841. évi negyedik közgyűlését, ő köszöntötte új tagként és vezette be a társaságba 1842. aug. 31-én Vajda Pétert és november 30-án Erdélyi Jánost Ő beszélt az 111