Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében

Három lepedő vékonyabb házi vászonból, Plachti z Domáciho platna tenssiho három szél, két öltözékes lepedő, tri, we tri poli, plachti dwe, we dwe két szél, házivászonból poli odewace z Domáciho plátna egy leánylepedő (rácsozással) csipkével gedna plachta deuc. z mresskami Amint észrevehettük, a listákon szereplő ruhaféleségek általában ismertek, csak néhány esetben találkozunk az elnevezések és a velük jelölt tárgyak azonosításának szükségességével s egy-két érdekességgel. így pl. többféle lepedőről esik szó. Az egyik fajta a szokásos ágylepedő (lehetett egyszerű és csipkés), ennél érdekesebb a másik fajta lepedő, mely rendszerint csipkével szegett s amelyet a nők vállukon átvetve felsőruhaként használtak. Ez utóbbi feltevést alátámasztja a többször előforduló meghatározás: "deucenska plachta" azaz "leánylepedő", de még inkább ez a kifejezés: "két lepedő ... öltözékes" (dwe plachti odewace). Lehet, hogy itt a Felvidékről magukkal hozott s egy ideig még az új lakóhelyükön is használt ruhadarabról és viseletről van szó. v Problémát jelentenek a "törökszoknya" (Turecká gecela) és a "zsidókendő" (zidovsky rucník) elnevezések. Az előbbi valószínűleg valami nemesebb, nehezebb anyagból készült szoknyát jelent, a másik szintén vagy valamiféle anyagfajtát jelöl, de nem lehetetlen, hogy oly kendőfajtát, amilyennel a zsidó nők szokták nagyon szorosra bekötni a fejüket. További eldöntésre váró fogalom a "Futyena", kötővel kapcsolatosan. Valószínűleg nem egyszínű, hanem mintás (olajnyomású, olejotlac) anyagból készített kötényt jelöl. Újra és újra előfordult a "mrezka", "mreska" elnevezés, ami szószerint fordítva rácsozatot jelent, de áltatlában a csipkefajták megjelölésére szolgál. Csipkével díszített lehetett a szoknya, az ingváll, a lepedő, az öltözékes lepedő és a díszesebb párna is. (Megjegyzés: A ruhaféleségek azonosításában levél útján segítségemre voltak Dr. Ján Botík és Dr. Viera Nosálová, a Szlovák Tudományos Akadémia néprajz szakos munkatársai, akiknek segítségükért itt nyilvánítom köszönetemet.) [...] Pénznemek (Druhy peniazí) A dolog természetéből folyik, hogy a végrendeletekben, adásvételi szerződésekben, hagyatékösszeírásokban nemcsak az ingó és ingatlan vagyonról esett szó, de gyakran e dolgok értékéről is. Az okmányokból tehát megtudjuk azt is, hogy a 18. században hazánkban, s így Békéscsabán is, milyen pénznemek voltak használatban, milyen pénzek forogtak a csabai jobbágyok kezén. A leggyakrabban említett pénzegység volt a forint, méghozzá pontosabban a Rajnai, vagy Rhenus forint. Szlovák szövegeink ezt következetesen Rímska Zlatkának írják, szerintem tévesen, mert ez "Római" forintot jelent. A helyes forma a Rynska Zlatka, mert ez a Rajnai forint. Rocskár Mátyás vallja 1783. január 10-én Csaba község elöljárói előtt (fordítás szlovákból): "kénytelen voltam házamat árúba bocsátani s meg is egyeztem Lakos Jánossal Egyszázhatvan Rhenus forintban" (... sem prinúcen bil mug Dum do Ceny daty gako sem ho take y zgednal Lakos Janossowy za Zlatich Rimskich sto ssesdesat 125