Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében
Megemlítendő érdekesség, hogy e gazdasági vonatkozású cikkek közül többnek az egyik népi író, a tótkomlósi Ondrej Kulik a szerzője. 30 j) Egészségápolás A falusi parasztlakosságnak sok értékes, példamutató tevékenysége és tulajdonsága volt a múltban, de volt nem kevés fogyatékossága is. így pl. életének egyik leggyöngébb pontja az egészségápolás. Sok helyen igen kevés gondot fordítottak erre. Éppen ezért a naptáraknak nagyon áldásos szolgálata az egészségvédelmi ismeretek terjesztése. Ha a Cabiansky Kalendár ez irányú ténykedését vizsgáljuk, vizsgálatunk eredményével nem lehetünk megelégedve. Aránylag kevés az ily jellegű írás, vannak egymás után következő évfolyamok, amelyekben szinte egy szó sem esik e nagyon fontos kérdésről. Természetes azonban, hogy mégis közölt ily vonatkozású írásokat. Csak néhányat említünk meg itten. Olvashatunk Háziorvos címszó alatt az angolkórról, a bárányhimlőről, a bélféregről, a szájpenészről, a tüdő- és orrvérzésről, az ájulásról, stb. 31 Máskor az agyvérzésről és a napszúrásról, úgyszintén a fogszuvasodás, a kopaszodás és a fagyás elleni védekezésről. Az egészséges életre való nevelést a naptár lényegében mégis meglehetősen elhanyagolta. [...] Az alapító szerkesztő: Szeberényi Lajos Zs. A naptárnak 28 éves léte során három szerkesztője volt. Tizenhat éven át alapítója, Szeberényi Lajos Zs. szerkesztette, majd 1936-ban Francisci Mihály békéscsabai lelkész vette át a szerkesztés munkáját, az utolsó két évfolyam megjelentetéséről pedig Rohály Mihály, ugyancsak békéscsabai esperes gondoskodott. Nem kétséges, hogy a naptár körül legnagyobb érdemet az alapító szerkesztő szerzett. Ezért az alábbiakban az ő személyével próbálunk közelebbről is megismerkedni. Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859-ben, fia volt Szeberényi Gusztáv püspöknek, ki egyben békéscsabai lelkész is volt. Középiskoláit kijárva, Pozsonyban és Berlinben teológiai tanulmányokat folytatott. Ezek befejeztével rövid ideig Békéscsabán káplánkodott, majd 1883-tól Tótaradácson volt lelkész, ahonnan püspökatyja halála után, 1891-ben szülőegyháza, a békéscsabai gyülekezet hívta meg lelkészéül. Itt szolgált 1941-ben bekövetkezett haláláig, tehát 50 éven keresztül. 1918tól volt főesperes. Ha Szeberényi Lajos Zs. egyéniségét jellemezni kívánjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy ő világlátott, nagy tudású, a rábízott népet szerető, bátor, harcias egyéniség volt, aki sosem úszott az árral, hanem a felismert igazság védelmében mindig kész volt szembeszállni a korszellemmel, az egyházi és világi hatalmasokkal, vállalva sebeket, sőt, méltatlan gyanúsítgatásokat, nyílt rágalmakat is. A legtöbb támadás a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontja miatt érte. Egy 30 cí.K. 1937., 39., 41., 42. 31 CK. 1937. 81. 95
