Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása
ekkor 45 evangélikus család élt, 31 tanyai házzal s kb. 540 hold birtokkal. 49 Az egyház később szép tanítói lakot és egy nagytantermes, tornyos iskolát épített, mely terem imaházul is szolgált. Az iskola tanítója minden vasárnap tartott prédikációolvasással szlovák nyelvű istentiszteletet. A mezőmegyeri evangélikusok régi vágya volt a templomépítés. Kétszer is hozzáfogtak megfelelő tőke gyűjtéséhez, de pénzecskéjüket mindkétszer elvitte a háború. A mezőmegyeri evangélikus híveket ma is a békéscsabai lelkészek gondozzák, minden vasárnap van ott a volt egyházi iskolában istentisztelet, csaknem mindig szlovák nyelven. Mezőmegyer csak 1927-ben lett önálló község. 1930-ban lakosainak száma 1076 volt, közülük 681 békéscsabai származású evangélikus. A falunak jelenleg sincs semmilyen temploma. Békéscsabai eredetű családnevek Mezőmegyeren: Adamik, Albert, Andó, Aradszki, Bagyinka, Baranka, Bárányi, Baukó, Bánszki, Belanka, Bencsik, Bencsó, Betko, Bielik, Bohus K., Bondár, Botyánszky, Bócsik, Brhlik, Bugyinszki, Csepregi, Csernaj, Cservenák, Csicsely, Csulik, Darabos, Dobroczki, Dohányos, Drienyovszky, Dudás, Erdélyi, Fabulya, Farkas, Farkas G., Fazekas, Fábián, Franko, Galbicsek, Galisz, Gálik, Gubus, Gyucha, Gyuska, Hanko, Huszár, Juhász, Kerepeczky, Kiszely, Kitka, Knyihár, Kokavecz, Kopanyicza, Krátki, Kucsa, Lakos, Ledzényi, Lipták, Lukoviczky, Majernyik, Marik, Mázán, Maxin, Mézes, Miklya, Mladonyiczki, Murányi, Murzsicz, Nóvák, Okos, Pilinszky, Pluhár, Polonka, Poljak, Pribojszki, Puskás, Rakonczás, Sajben, Sipiczki, Sipos, Stefanik, Such, Szarvas, Szászak, Szák K., Szekerka, Szlávik, Uhrin, Urban, Vantara, Varga, Varga, Koritár, Vidovenyecz, Vlcsko, Vrauko, Vrbovszki, Zahoran. b) Pusztaottlaka [...] Azon a területen, amit ma Pusztaottlaka jelent, három faluszerű települést találunk. Bagófalu, itt van a községi tanács, Korozsma és Tökfalu, mely utóbbiban van az evangélikus lelkészlak és imaház. Részben ez a többféle település, részben pedig a közigazgatási határok többszörös változása okozta, hogy a terület neve is sokféle volt az idők folyamán. Régebben Bodzásnak mondták, aztán Ottlakának, Ottlakapusztának, Bodzás-Ottlakának, sőt Medgyes-Ottlakapusztának, míg végül Pusztaottlaka lett. 1928-ig Medgyesbodzáshoz tartozott, 1928-tól 1945-ig Medgyesegyházáról igazgatták, végül 1945-ben Pusztaottlaka néven önálló községgé lett. 50 Ez a terület Békéscsabához sohasem tartozott. Mégis a békéscsabai szlovák evangélikusság lassú, de szívós kitartással terjeszkedett errefelé és a határ jó részét birtokba vette. Előbb (valószínűleg) szolga, cseléd családok kerültek ide Csabáról, majd részben parcellázások alkalmával nagybirtokokból, részben pedig később az itteni lakosoktól földet vásárolva végleg megtelepedtek. Mikor történt az a honfoglalás, éppen beszivárgásos jellege miatt nehéz megállapítani s természetszerűleg hosszabb folyamat is volt. Tény, hogy az úgynevezett Presb. jkv. 1886. aug. 19. 2. Maday 366. 66
