Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

bank útján, hosszú lejáratú, amortizációs kölcsönre. Érdekes mozzanat, hogy Békéscsaba akkori főjegyzője és bírája nem akarták, hogy oly sok lakos elköltözzék a városból, de dr. Szeberényi Gusztáv ev. püspök és Zsilinszky Mihály erősen biztatták a csabaiakat, hogy vegyék meg a birtokot.

35 A birtokvásárló békéscsabai családok a következők voltak: Bagyinka, Bartos, Belicza, Bohus, Brezovszky, Brhlik, Csanko, Csepregi, Duna, Fabulya, Farkas, Fehér, Filippinyi, Flender, Gajdács, Gálik, Gulyás, Gyebróvszki, Gyucha, Gyurko, Hajnal, Hanko, Kesjár, Kiszely, Kocziszky, Kupecz, Lagzi, Linder, Lipták, Lukoviczky, Maulis, Medovarsky, Mekis, Melis, Mitykó, Mocsári, Nyistyjar, Pálenkás, Palyik, Pataj, Pluhár, Pusztai, Raj tár, Teöck, Resetár, Sajben, Szák, Szekerka, Szelcsányi, Szeverényi, Szlávik, Szpevár, Teraba, Uhrin, Valkusz, Valyuch, Varga, Zahorán, Zelenjánszky, Tuba, Zsilák, Zsilinszky, Zsíros.

36 Az új telep rohamosan fejlődött. 1889-ben községgé alakult. Az evangélikus híveket előbb Békéscsaba gondozta, majd 1886-tól Bodzásottlaka filiájává lettek, de már akkor önállósulásra gondoltak s 1889-ben meg is hívták első lelkészüknek az őket eddig is gondozott Zsilinszky Endre bodzásottlakai lelkészt.

37 Zsilinszky Endre Békéscsabán született földmíves szülőktől, 1859. márc. 7-én. Középiskoláit Békéscsabán és Szarvason, teológiai tanulmányait Eperjesen és Jénában végezte. Felszentelés után Haan Lajos káplánja lett Békéscsabán, mely anyagyülekezet 1886-ban tanítólelkészként Ottlakpusztára küldötte ki az ottani hívek gondozására. 1889-ben lett medgyesegyházai lelkész, ahol 1919-ig szolgált.

38 Ő építette meg a ma is álló, szép templomot, melynek felavatása 1889. szept. 3-án történt.

39 Medgyesegyháza csakhamar a környék egyik legvirágzóbb községévé lett. 1920ban már 5504 volt lakosainak száma, közülük 2096 magyar, 2661 szlovák, evangélikus vallású 3018. A lakosságcsere idején Medgyesegyházáról Hrivnyák János ev. lelkésszel együtt áttelepült 997 lélek, csaknem mindnyájan evangélikusok. Jelenleg a gyülekezet lélekszáma 2250. Van szép temploma, paplakja, tanácsterme. Épületei példás jó karban vannak. Vasárnap két szlovák és két magyar istentiszteletet tart a lelkész, a hétköznap reggeli istentiszteletek szlovákul végeztetnek, a kazuáliáknál (keresztelés, esketés, temetés) már magyar nyelvű szolgálatot igényelnek a hívek. Medgyesegyháza híres volt pompás görögdinnyéjéről. Az első világháború utáni heti piacai más községek országos vásáraival értek fel forgalom tekintetében. f) Gerendás [...] Már az Árpádházi királyok idejében ismert falu volt Gerendás, közvetlenül a török uralom előtti időben pedig a megye egyik legjelentősebb települése. A török hódoltság alatt azonban teljesen elpusztult. Békés megye többi részével együtt ezt is Harruckern János György báró kapta meg 1720-ban a királyi kamarától, később a Trautmannsdorf, Apponyi és Hoyos családoké lett. 1846-ig Békéscsaba közlegelője, végtelen Hlásnik 1940. 3/39. Dr. Gubcsó levélbeli közlés Presb. jkv. 1890. okt. 1. Hlásnik 1937.131. Presb. jkv. 1899. aug. 31. 4. 62