Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása
ban itt és a közeli Hlyén 70 tanuló járt az iskolába. 28 1890-ben aztán a nyéki evangélikus iskola megszűnt. 29 De nemcsak az iskola szűnt meg, hanem maga a leányegyházközség is. Az ottani hívek egy része visszaköltözött Békéscsabára, más része a közeli Sarkadra illetve Sarkadkeresztúrra húzódott be. Nyék ma a gyulai egyházközség szórványterülete, de evangélikus istentisztelet Nyéken ma már nincsen. Ezzel szemben rendszeresen tart istentiszteletet a gyulai ev. lelkész Sarkadon, ahol kb. 100 evangélikus lélek él, egyebek között a Gajdács, Kocziha, Marik, Polyák, Prisztavok, Tyirják, Tadanai és Valent csabai származású családok tagjai. Sarkadkeresztúron kb. 50 az evangélikusok száma, leginkább a Frankó, Kocziha, Máté, Nóvák és Szabó családhoz tartozók. c) Nagybánhegyes 30 [...] A török kitakarodása után a községet Nagylakról jött 80 evangélikus szlovák család újraalapította az 1841. évben, amikor is a település a Tótbánhegyes nevet kapta. Az új községbe azután is folyamatosan történtek betelepülések, előbb Tótkomlósról, majd Pitvarosról, még később 1870-ben Békéscsabáról jött kb. 20 szlovák evangélikus család. Ez utóbbi telepesek Békéscsabán már nagyon szegények, földnélküliek voltak, boldogan jöttek hát Tótbánhegyesre, mert itt a kincstári bérletből családonként 21 hold földet kaptak, holdanként 5 forint évi haszonbérért. Békéscsabáról a következő családok jöttek: Bárányi, Botyánszky, Kojnok, Laukó, Pepo, Szák, Valent, Vidovenyecz, Zsilák stb. Az új település evangélikussága előbb a nagylaki ev. egyházközség filiája volt (1846-tól), majd 1857. jan. 18-án megalakult az önálló bánhegyesi egyházközség. 1859-ben az első, a kistemplomot építették, jelenleg gyülekezeti imaház, műemlék. A második, mai szép templomunkat, mely szintén műemlék, Leszich László lelkészkedése alatt, 1895-ben emelték. Az evangélikus gyülekezet, de az egész község is gyorsan fejlődött. 1928-ban a községnek 5773 lakosa volt, közülük 2400 magyar, 3373 pedig szlovák. Evangélikus 3654. 31 A lakosságcsere idején a községből az evangélikus szlovákság 80 %-a kitelepült, így ma a gyülekezet lélekszáma 700. Az egyházi szolgálatok 75 %-ban ma is még szlovák nyelven végeztetnek, magyar nyelven 25 %-ban. Bár a község és az evangélikus gyülekezet népességében a békéscsabai elem kezdettől fogva elég szerényen volt képviselve, a bánhegyesi egyházközség Békéscsabával való kapcsolata mindig erős volt. Békéscsabáról kapta Bánhegyes templomépítő lelkészét, Leszich Lászlót, aki előzőleg csabai segédlelkész volt s akit 1893-ban Korén Pál békéscsabai lelkész iktatott be lelkészi hivatalába. Leszich utóda, Maczák György pedig békéscsabai születésű és előbb békéscsabai segédlelkész volt, Bánhegyesen Püsp. jkv. 1868. B. egyhm. jkv. 1891.10. Fest Miklós levélbeli tájékoztatása. Vermes 321. 60
