Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

10.692 lélek).

9 Mégis, a mostoha természeti viszonyok, a vidék elvadultsága, a folytonos áradások, a súlyos terhet jelentő katonatartás és az országos adók miatt még közel fél évszázadig állandó volt itt a lakosság mozgása. 1724-ben Békéscsabáról 60 család szökött meg, jelentős elvándorlás történt Szentandrásra is.

10 A korai megsemmisülés veszedelme Különösen is kritikussá vált az 1732. esztendő. A jelenlegi Körös csatorna még nem volt megásva. A határ nagy része csupa mocsár. Nyáron annyi és oly óriási volt a szúnyog, hogy a lovakat is szúnyoghálóba kellett öltöztetni. Az aradi várba Békéscsabán keresztül vonult a katonaság, itt szállt meg s a katonák ilyenkor azt vitték el a paraszt házából, amit csak akartak. A nép nagyon elkeseredett. Ez időben bizonyos Süveg János volt a bíró, aki ahelyett, hogy csitította volna a lakosságot, még inkább bujtogatta, hogy hagyja itt ezt az átkozott helyet és keressen magának jobbat, egyszóval arra biztatta a népet, hogy hagyja itt Csabát. A teljes megsemmisülés veszedelme fenyegette az új települést. A megyei hatóság tudomást szerezve a mozgalomról, a bírót megbüntette, a lakosságot megnyugtatta, a földesúr pedig a sopronyi pusztát is a csabaiaknak adta, hogy kedvük legyen a maradásra. A korai megsemmisülés veszedelme ilyen módon elhárult az új település feje felől.

11 Apatelek alapítása (Apatelek, szlovákul Mokrá, románul Mocrea, nagyközség, régen Arad vármegyéhez, ma Romániához tartozik. Békéscsabától való távolsága kb. 110 km.) Az új Békéscsaba szlovák evangélikussága az első számon tartott rajt 1748-ban bocsátotta ki magából. Ekkor Békéscsabáról és Szarvasról, nem tudjuk hány szlovák evangélikus család az Arad megyei Mokrára költözött báró Péterffy János borosjenői uraság birtokára. Mindegyik telepes hatvan pozsonyi mérő alá három vetőre való földet kapott, melyet azonban előbb még ki kellett irtani.

12 Ezek a csabai és szarvasi telepesek alapították a falut és vele egy időben az evangélikus egyházközséget is. Első szerény templomuk csakhamar megromlott s be nem fogadhatta már a híveket, miért is újnak építésére kértek és kaptak engedélyt 1782ben. Az első lelkészek Géts István és Géts Pál voltak (1748- 1776-ig), a szlovák nyelvű igehirdetés mellett Liszay István már 1789. jan. 4-én magyar nyelvű prédikációt is tartott.

13 Az idetelepült evangélikusoknak igen kemény sors jutott osztályrészül. A kicsi gyülekezet egész léte a szegénységgel való küzdelmet jelentette. Bizony megtörtént, Haan 1866-8. 41. Tibori 25. Hlásnik 1935.12/11. Márki II. 373. Márki II. 755.52