Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

badító császári seregnek átadnia. Ez 1695. január 12-én történt. Ekkor szabadult fel a 129 évig tartó török uralom alól Békés megye. 1 De milyen Békés megye volt ez? Elvadult, kietlen pusztaság. Linder Keresztély Ferdinánd, az udvari kamara tisztartója, aki bejárta az egész vidéket, jelentésében a Gyulaváritól Szentandrásig terjedő minden helység neve mellé odajegyezte: lakatlan pusztaság; kivéve az egy Békést, ahol 10 (tíz) lelket talált. 2 A régi birtokos családok a vidékről eltűntek, némelyek kihaltak, mások nem tudták egykori birtokaikra vonatkozólag tulajdonjogukat hitelesen igazolni. így a törökvilág megszűnte után egész Békés megye kincstári birtokká lett. 3 Ember nélkül azonban ez a lakatlan pusztaság mit sem ért. Sürgős feladattá vált a megye benépesítése. 1717-ben három felvidéki szlovák férfi: Duna János a Nyitra megyei Újfaluból, Szekerka János a Nógrád megyei Várkútról és Valent Jakab a Hont megyei Csaliról megjelent a szegedi kamarai igazgatóságnál és engedélyt kért arra, hogy Csabán családjával, rokonságával letelepedhessék. így indult meg a felvidéki szlovák evangélikus lakosoknak több, mint egy évszázadig tartó letelepülési mozgalma vidékünkön. 4 Ez a mozgalom még nagyobb lendületet vett, amikor III. Károly az 1722. okt. 5-én kelt adománylevéllel egész Békés vármegyét Harruckern János György cs.kir. alezredes, hadélelmezési biztosnak adományozta. 5 Az elkövetkező években és évtizedekben a felvidéki szlovák evangélikusoknak valóságos áradata indult meg Békés megye s egyben Békéscsaba felé is. Vajon mi volt ennek az oka? Az ok legalábbis kettős volt. A felvidéki evangélikus jobbágyok mind­nyájan "örökös jobbágyok" voltak, akiknek semmiféle reménységük sem lehetett sor­sukon enyhíteni. Itt pedig "taksás" jobbágyokká, szerződéses jobbágyokká váltak, akik nem voltak uraik kénye-kedvének kiszolgáltatva, hanem a kötött szerződés pontosan megszabta jogaikat és nem túlságosan terhes kötelességeiket. 6 Az idetelepedés másik oka pedig vallási volt. Egyes felvidéki r.k. földesurak bir­tokán az evangélikus jobbágyokat vallásuk miatt zaklatták, katolikus hitre téríteni akarták, itt pedig, az újra benépesülő Alföldön egyházilag is szabadon szervezkedhet­tek. A Békés megyei telepesek földesura, báró Harruckern János György máskülönben is korát megelőző, igazi toleráns ember lehetett, aki becsületes munkát végző szorgal­mas jobbágyait védelmezte, mind a r.k. főpapok, mind pedig a világi hatóságok képviselőinek vallási bizottságával szemben. Békés vármegye milleneumi történetírója meg is jegyzi, hogy Békés vármegyében, melynek egész újabbkori történetét a sza­badelvűség jellemzi, az evangélikusok tulajdonképpen "törvényellenesen" élveztek sza­bad vallásgyakorlatot és építettek annak idején szilárd anyagból templomokat. 7 1 Márkus 70. (Harsányi) 2 Uo. 70. 3 Haan 1870. 36. 4 Tibori 24. 5 Haan 1870. ,40. 6 Márkus 76.(Harsányi) 7 Márkus 103. (Szeberényi L. Zs. 1936/2.) 50

Next

/
Thumbnails
Contents