Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez

iskolák továbbra is bezárva tartása felett felelősség terhe alatt őrködjenek."

37 Ennek ellenére is a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter még 1892. májusában is 12854. számú leiratával négy zugiskola működését meghosszabbította: "kivételesen megengedem, hogy a békéscsabai tanyákon levő következő zugiskolák a tanév végéig megtűressenek u.m.[úgy mint]. 1. Az alsó holdakon Zsilinszky Mihály tanyáján, Békészki János tanítóval, 2. A kereki tanyákon Zsilinszky György tanyáján, Molnár Pál tanítóval, 3. Nagymegyeren özv. Zsíros Jánosné tanyáján, Janyík János tanítóval, 4. Nagy Gerendáson Pribojszky György tanyáján, Békészky György tanítóval." Ugyanakkor a rendes iskolák közé ékelt s azok tanítványait elvonó Gerendáson, a Hrabovszky Pál tanyáján Filippínyi Mihály tanítóval és a szintén Gerendáson, Farkas Zahorán János tanítóval saját tanyáján működött zugiskolák zárva tartását továbbra is fenntartotta.

38 Úgy látszik azonban, hogy e megtűrt zugiskolákon kívül is működtek még a határban meg nem engedett iskolák, mert Sztraka főbíró 1893. július 28-án kelt 3957/893. sz. határozatában arról értesíti a lelkészi hivatalt, hogy Lehoczky Mihály, Filipínyi Mihály, Petrina András és Janyík János zugiskolai tanítókat a tanítástól, Csizmarik György, Pribojszky György, Grjecs F. Mihály és Salát Tamás tanyai lakosokat épületeiknek zugiskolák céljára való bérbeadástól 50 Ft bírság terhe mellett eltiltotta.

39 Közben azonban előre haladt, sőt lényegében be is fejeződött a zugiskolák felszámolásának és az állami előírásoknak megfelelő tanyai iskolahálózat kiépítésének folyamata. A békéscsabai tanyai iskolahálózat kiépítésére vonatkozó miniszteri rendeletet az evangélikus egyház magára nézve sérelmesnek, ugyanakkor elviselhetetlenül terhesnek találva, 1890-ben lemondott a tanyai iskolák fenntartásáról. Ekkor a város nagy lelkesedéssel magára vállalta a tanyai iskolák megszervezését és fenntartását, a kormány által ígért méltányos feltételek mellett. Mikor azonban a közoktatásügyi kormány eltért a méltányos feltételektől s arra kötelezte a várost, hogy ne fokozatosan mint ígérte -, de egyszerre, már 1891. év őszén szervezze meg az összes tanyai iskolát, azokba okleveles tanítókat állítva - a város lelkesedése megcsappant, és mivel közben az egyház is meggondolta magát és vállalta a tanyai iskolák felépítését és a tanítói állások fenntartását azon egy kikötéssel, hogy bár az iskolák tanítási nyelve magyar lesz, de a hittan a szlovák tanulóknak anyanyelvükön tanítható - akkor a város képviselőtestülete hivatkozással a középiskolák reá váró megszervezésével kapcsolatos nagy anyagi megterhelésére, az 1891. aug. 3-án tartott képviselőtestületi közgyűlésen határozatilag kimondta (kg.236/891), hogy a tanyai iskolarendszer kiépítését a helybeli evangélikus egyháznak átengedi. Ezt a közgyűlési határozatot a vall. és közoktatásügyi miniszter 47457/1891. számú s a Békésvármegyei Közigazgatási Bizottsághoz intézett leiratában jóváhagyta, hangsúlyozva: 37 Uo. 38 Uo. 39 Uo. 242