Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez
Ez az akció természetesen nem oldotta meg Békéscsabán a szegénykérdést, nem is indult ilyen igénnyel. Mégis, sok ínségben fuldokló család juthatott általa hosszabbrövidebb időre lélegzetvételhez. //. Adalékok Békéscsaba iskolaügyének fejlődéséhez a 19. század másodikfelében Bevezetés Egy-egy helység kulturális életének fejlődése elsősorban is az iskolaügy fejlődésével mérhető. A Békéscsabát 1718-ban alapító, nagyrészt szlovák ajkú, evangélikus vallású telepeseknek már az alapítás évében is volt iskolájuk, melyben Matthaeides Lőrinc tanított. 9 Ez az iskola később, a település növekedésével természetesen maga is fejlődött, bár a tanítók számának emelkedése a lakosság számának növekedésétől messze elmaradt. 1798-ban az evangélikus egyház lélekszáma már 8792-re emelkedett, iskolájában mégis csak 3 tanerő tanított 657 gyermeket. 1816-ban az egyház lélekszáma 14600, tehát az előzőhöz képest 5.808-al több, ezzel szemben a tanerők száma mindössze eggyel emelkedett, négyre, a tanulók száma pedig már kétszeresére, 1200-ra növekedett. 10 Nyilvánvaló ezekből, hogy az evangélikus gyülekezet lélekszámának rohamos szaporodását nem volt képes nyomon követni az iskolai épületek emelésével, a tanítói állások szervezésével sem, a 19. század második felében pedig újabb nehézséggel találkozott, nevezetesen a tanyai iskolarendszer kiépítésének feladatával. Az úgynevezett "zugiskolák"Békéscsaba tanyavilágában a) A zugiskolák kialakulásához vezető út Békéscsaba határában a város megalapítását követő időben csakhamar megjelentek a szállások és a tanyák. Egy 1743. aug. 10-én kelt adásvételi szerződés szerint Szlávik Jakab, özvegységre jutott anyósa házát megvette 20 forintért, egyben biztosítva magának azt a jogot is, hogy az árvák felnövekedéséig a tanyát és összes földjeiket szabadon és díjtalanul használhassa. 11 Tehát 1743-ban, alig 25 évvel Békéscsaba újratelepítése után, amikor a falu lakossága még mindössze 2.700 lélek körül járt, már léteztek határában tanyák, sőt, egyik-másik már gazdát is cserélt. [...] Mindenesetre egyre inkább több lett a tanyavilágban is az iskolaköteles korú gyermek. Iskola azonban sehol. A tanyai szülők gyermekeik iskoláztatási problémájával teljesen magukra maradtak. Sem a község, sem az egyház nem törődött ez irányú y Haan 1866-Bcs. 54. 10 Uo. 11 Fabry 65. 234