Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Áchim L. András és a békéscsabai evangélikus egyház
//. Barátságos kapcsolatok az egyházzal A gyülekezeti tagok túlnyomó többségének egyházukkal való kapcsolata rendszerint igen laza és általában erősen passzív jellegű volt. Eljártak a templomba, családi eseményeik (keresztelés, esketés, temetés) alkalmával elfogadták az egyház szolgálatát, megfizették az egyházi adót, egyébként azonban az egyház életének az építésében nem vettek részt. A békéscsabai evangélikus egyház tagjainak a hatalmas tömegében is mindig csak egészen kevés, egy-két száz volt azoknak a száma, akik aktív módon vettek részt az egyház életében, ezek voltak az egyháztanács és az egyházi képviselőtestület tagjai, közös néven: a presbiterek. Ők lehettek jelen az egyház ügyeit intéző gyűléseken, ott felszólalhattak, javaslatokat tehettek, vitás kérdésekben szavazással döntöttek. Békéscsabán presbiterré rendszerint azokat az idősebb, 50 év körüli és azon felüli korú férfiakat, főleg gazdákat választották, akik felhagyva a tanyai élettel, birtokukat gyermekeikre, vagy öregbéresre bízva beköltöztek a városba s így szabaddá tehették magukat az egyházi gyűlések idejére is. A presbiterek tehát idősebb emberek voltak. Áchim azonban már viszonylag fiatalon bekeült ebbe az egyházi kormányzó testületbe. Az 1903. évi, Aradon tartott egyházmegyei közgyűlésre néhány mással együtt Achimot is kiküldte képviselőjeként a békéscsabai evangélikus egyház, pedig Áchim akkor még csak 32 éves, fiatal gazda volt 6 . Fiatal kora ellenére is már ekkor népszerű ember lehetett az egyházhívek körében, mutatja ezt az a körülmény is, hogy az 1904. évi presbiter és képviselőtestületi tag választáson az V. kerületi listán 811 szavazattal a negyedik helyet érte el. (A legtöbb szavazat 820 volt.) 7 Az ifjú presbiter hamar tájékozódott az egyházi élet kérdéseiben s a gyűléseken nemcsak hallgatott, bólogatott, hanem mérlegelt, felszólalt, kezdeményezett is. Az egyházi tisztviselők és alkalmazottak jogairól és kötelességeiről szóló országos egyházi szabályrendelet tárgyalásánál Áchim kérte a döntés elhalasztását, azt indítványozva, hogy a szabályrendelet tervezetet előbb nyomassa ki, bocsássa minden képviselőtestületi tag rendelkezésére az egyház, s csak ily alapos áttanulmányozás után tárgyaljanak s döntsenek sorsáról. 8 Ugyanezen a gyűlésen Áchim panaszt emel Kiiment Pál tizedes ellen, amiért a presbiteri gyűlési meghívókat nem hordja ki rendesen. 9 Egy más alkalommal Áchim felszólal a tanyai tanítók azon eljárása ellen, hogy az iskolás gyermekek szüleitől a tanterem fűtése céljára vagy természetben tüzelőanyagot, vagy fűtési pénzt szednek. 10 Az 1906. évben az erzsébethelyi magyar ajkú hívek minden hó első vasárnap Presb. jkv. 1903. jún. 23/4. p. Uo. 1904. dec. 16. Uo. 1906. aug. 13/13. Uo. 1906. 26. Uo. 1907. márc. 12/20. 6 7 8 9 10 212
