Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

küldöttség tagjai ellen az eljárást megindította, de a kormányzó elhatározása alapján meg is szüntette.

51 Alig csendesedett el ez a vihar, máris új támadt. Szeberényit azzal vádolták meg, hogy 1922. jún. 30-án, Horthy Miklós kormányzó békéscsabai látogatása alkalmával, amikor a zenekar háromszor is játszotta a magyar Himnuszt, Szeberényi a kormányzó közvetlen közelében,nagy tömeg előtt, hátra tett kezekkel kalapját tüntetőleg a fején hagyta, azt egyszer sem vette le. A Szegedi Kir. Ügyészség ebből kifolyólag újra elrendelte ellene a vizsgálatot, most már a "magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt."

52 Nem sokkal utóbb a törvényszék Szeberényi ellen ezt az eljárást is megszüntette

53 A hangulat mégis Szeberényi ellen fordult, úgy látszott, hogy már-már elsöpri. A belügyminiszter dr. Raffay Sándor püspököt kérte fegyelmi eljárás megindítására. Nagyon érdekes, hogy a magyar soviniszták által pánszlávnak kikiáltott Szeberényit a szlovák soviniszták által szlovákfalónak tartott Raffay Sándor vette védelmébe s a fegyelmi eljárás megindítását megtagadta. Idézet a püspöknek a belügyminiszterhez írt leveléből: "Nagyméltóságú Miniszter Úr! [...] nagybecsű előterjesztésében oly sok a szándékosan elferdített képtelenség és a hamis beállítás, hogy nem Szeberényi, hanem a névtelenül maradni kívánó informátor ellen kellene komoly fegyelmi eljárást indítani. [...] Az információk és a tények személyes és közvetlen tudomása alapján nem indíthatok fegyelmit Szeberényi ellen. Előbb azért, mert nem tartom őt olyannak, amilyennek a vádló állítja. Továbbá mert nem tehetem ki magamat és állásomat bizonyos fiaskónak. Végül, mert ha Szeberényi politikai és társadalmi hibákat és vétkeket követett el, akkor a politikai és közigazgatási hatóságoknak van módjuk és hatalmuk arra, hogy az ügyet komolyan megvizsgáltassák és vagy a bűnös, vagy a rágalmazó ellen a törvény rendelkezéseit érvényesítsék.

54 A Szeberényi ellenes hajszának pszichológiai és személyi okai voltak. A trianoni békeszerződés idején a hangulat különösen az elcsatolt országrészekről repatriált tömegek körében igen elkeseredett volt, ezek legszívesebben a vérét vették volna mindenkinek, aki az utód-államokkal való cimborálás gyanújába került. (Lásd Kelet-Magyarország cikke.) Másrészt a legmegátalkodottabb vádaskodó egy lelkész volt, aki szeretett volna Békéscsabán, elhunyt lelkészatyja örökébe lépni, ami azonban nem sikerült s ezért Szeberényin töltötte bosszúját. Nos, tehát voltak a nemzetiségi kérdésnek ilyen hajtásai is. Békéscsabára azonban mégsem ez a jellemző. Soviniszta, magyarkodó papok Békéscsabán sosem voltak. A r.k. egyházban is - egészen a lakosságcsere idejéig - tartottak szlovák nyelvű istentiszteleteket minden második vasárnap, az evangélikus egyházban pedig az 1930-as években az volt a helyzet, hogy a templomokban és tanyákon vasárnaponként 5 szlovák istentisztelet mellett csak 2 magyar, hétköznaponként pedig hetente 12 szlovák mellett csak egyetlen magyar istentisztelet volt, az is csak az év ünnepes felében. A temetés, M 130213/1922/II.ü.o. sz. BM. leirat (másolat) - Bes. Ev. Lt. 52 Uo. B.10574/3/1922. sz. szegedi törvényszéki végzés (másolat) - uo. 54 Raffay ev. püspök 138/1923. sz. levele a belügyminiszterhez - uo. 20