Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban
PARASZTHONORÁCIOROKA BÉKÉSCSABAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN* Egyházi demokrácia A magyarországi evangélikus egyház életberendezése világviszonylatban is mindig szokatlanul demokratikus volt. Az egyház országos törvényekben is biztosított önrendelkezési joggal, autonómiával rendelkezett. "A magyarországi ág.hitv. ev. keresztyén egyház, hitelveiben, országos törvényekben és százados gyakorlatban gyökerező önkormányzati jogánál fogva, a vallást és egyházat érdeklő ügyekben önállóan és szabadon intézkedik..." 1 Az evangélikus egyház saját (zsinati) törvényalkotási joggal rendelkezik, maga hozza meg törvényeit is, melyeknek mélységesen demokratikus alaptétele így hangzik (régebbi fogalmazásában): "Az ág.hitv. ev. egyházban minden hatalom az egyházközségből ered." 2 A magyar evangélikusoknak nincs pápájuk, nem a püspökök parancsolnak, nem is a papok, hanem - a hitbeli dolgokat kivéve - minden kérdésben a hívek összessége, a gyülekezet dönt. A gyülekezetek választják papjaikat, az espereseket, a püspökök választásánál is a gyülekezetek szavaznak (nem a papok). Az egyházszervezet minden fokozatán a gyűlések elnöksége úgynevezett "ikerelnökség", ami azt jelenti, hogy a papi jellegű elnök (lelkész, esperes, püspök) mellett mindenütt ott van a világi, a laikus elem képviselője, a felügyelő, az inspektor teljes jogú elnöktársként. "Az ág.hitv. ev. egyház törvényhozásában és kormányzásának minden fokozatán a lelkészi és világi elemek egyenjogú befolyása sértetlenül fenntartatik". 3 De az egyes gyülekezetekben sem a lelkész "az úr", ő csak vezet, irányít, kezdeményez, a döntéseket azonban a gyűlések (presbiteri- és közgyűlés) hozzák, s a döntések végrehajtását is a hívek a maguk köréből választott laikus képviselőik által eszközlik. A magyarországi evangélikus egyház életberendezése mai értelemben véve is a legnagyobb mértékben demokratikus. * A tanulmány 1968-ban készült. Rövid részlete megjelent az Új Aurórában (1985-2/118-121.) ill. Dedinszky Gyula Szól a harang c. kis kötetében (Békéscsaba, 1986. 35-40.) EA. I. 2. §. Uo. 11. §. Uo. 12. §. 187
