Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban
A szekták A vallásosságról, a lelkiéletről szólva lehetetlen föl nem figyelni az ún. szektakérdésre. A keresztyénséget egész történelme folyamán végig kíséri a szekták jelensége, az őskeresztyénségtől fogva napjainkig. A kérdésre, hogy mi is tulajdonképpen a szekta, nehéz egyértelmű választ adni. Egyik-másik elfogult egyházi vélemény szerint a sátán romboló munkája, tárgyilagosabb szemlélő kórtünetnek, a történeti egyház megbetegedése jelének tekinti, még szimpatikusabb felfogás szerint a szektás mozgalom mindig tüske az egyház testében, mely ugyan fájdalmat okoz, ugyanakkor azonban emlékezteti is tartós mulasztásokra és serkenti azok megszüntetésére. És ilyen értelemben egy-egy szekta hasznossá, áldássá is válhat az egyház számára. Az egész világon megtalálható szektásodás eljutott hazánkba is és elérte a békéscsabai evangélikus gyülekezetet is. Az elmúlt kerek egy évszázad során Békéscsabán a következő szekták tűntek fel és léteznek a mai napig is: nazarénusok, babtisták, adventisták, pünkösdisták és a Jehova tanúi. Ezek az evangélikus gyülekezettől egész működési idejük alatt -bár a pontos szám meg nem állapítható megközelítőleg 800 lelket ragadtak el. Elsőnek a nazarénizmus tűnt fel Békéscsabán, az 1880. év táján. Nagyon hevesen támadt a történeti egyházakra. Az evangélikus egyházból 1886-ban 21, 1890-ben pedig 90 lélek tért ki s csatlakozott mozgalmukhoz, mely a kezdeti nagy roham után megcsendesedett. Magatartásukban jellemzőbb vonások, hogy esküt nem tesznek, fegyvert nem fognak. Ezért a múltban sok meghurcolásban volt részük, a katonaságnál kemény büntetés, még halálos ítélet is sújtotta őket. Ma erősen sorvadó mozgalom. Időrendben másodikként a baptizmus jelentkezett Békéscsabán, ahol az első baptista istentiszteletet 1894. november 25-én tartották id. Gyurkovics András házánál. Első bemerítkezésük 1895-ben volt a Körös-csatornában. Gyülekezetüknek 1960-ban kereken 100 (egyszáz) tagja volt. Szép, új, modern imaházukban élénk istentiszteleti életet élnek. Fő tantételük a többi szektákkal közösen: az alámerítéssel végzett felnőtt keresztség. A békéscsabai szektaéletnek viszonylag újabb terméke az adventizmus. A mozgalom hivatalos neve: Hetednapot Ünneplő Adventisták Egyháza. Békéscsabai gyülekezetük 1909-ben alakult. Virágkora az 1945-48. években volt, amikor nagy amerikai pénzeket kapván a Luther- és Jókai utca sarkán szép, modern templomot építettek. Főbb tantételeik: a szombat ünneplése, a felnőtt keresztség alámerítéssel, úrvacsora alkoholmentes borral, melyet megelőz a lábmosás, szenvedélymentes életfolytatás: alkohol, dohányzás tilalma, sertéshús és zsír mellőzése. 39 Újra és újra megpróbálják kiszámítani Jézus visszajövetelének, azaz a világ végének pontos idejét. 40 Ma Békéscsabán az ő mozgalmuk a legelevenebb, még most is hódít. A pünkösdizmus, hivatalos nevén: Evangéliumi Keresztyén Gyülekezet, Békéscsabán 1929-ben jelent meg. Virágkora az 1930-as években volt. Taglétszámuk csekély, 1960-ban mindössze 24 volt. Tanításuk: a Szentlélek - keresztség és annak jele, egyben 39 Vass 30. 40 Uo. 27-29. 180
