Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon
megengedte a diploma nélküli tanítók működését. Amikor pedig az állam erélyesebben lépett fel és rendes tanítók alkalmazását követelte, akkor az egyház sérelmesnek tartva az állami beavatkozást, valamiféle dacból 1890-ben lemondott a tanyai iskolák fenntartásáról. Azonban hamar győzött a józanabb belátás és már a következő 1891. évben elhatározta az evangélikus egyház, hogy kiépíti tanyai iskolahálózatát s mindjárt az évben felállította iskoláit Sopronyon, Telekgerendáson (ma Csorvás-alsó), Fényesen és Fürjesen, a következő 1892. évben pedig újabb három tanyai tantermet és tanítói lakást épített, mégpedig Nagymegyeren (Szlyúka iskola), Kereken és Gerendástanyán (Gerendás-legelő). 5 Az egyházi iskolák államosításakor, 1948-ban a békéscsabai evangélikus egyháznak már 11 tanyai iskolája volt. Ezek (zárójelben szervezésük éve): Mezőmegyer (1886), Sopronyi régi (Kolarovszki iskola 1891), Telekgerendás (Csorvás-alsó 1891), Nagymegyer (Szlyúka iskola 1892), Kerek (1892), Gerendás-legelő (1892), Kismegyer (Milyova iskola 1893), Kerekkígyós (1913), Fényes (tornyos iskola 1930), Sopronyi új (Zelenjanszki iskola pri veterníku 1938) és a Vészei (Árvaházi iskola 1938). Ezeken kívül szervezte az egyház az ottlakapusztai (1868) a Gerendás külterületi (1895) és az Apponyi-gerendási belterületi iskolát (1921). Újkígyóson 1907-ben indult ev. iskolai oktatás. Római kat. egyházi iskola Gerendáson 1862-ben, Sopronyon 1897-ben és újabb 1922-ben épült. 6 Mivel az evangélikus egyház nem vállalta a teljes tanyai iskolahálózat kiépítését, azért Békéscsaba község, majd pedig az állam is szervezett tanítói állásokat. Ilyenek voltak: Fényesen községi (1891), Fürjesen (1891) - mindkettő eredetileg egyházinak indult, Nagyrét (1892), Kisgerendás, később Felsőnyomás, ma Telekgerendás (1894), Nagy-Gerendás Gyulai úti - (pri pálenici 1894), Vandhát-Sikony (1911) mind községi iskolák, az állam szervezte a Beliczey-majorit (1926), a Kocziszky-majorit (1926) 7 ' legújabban a szentmiklósit, kisrétit, az újabb kerekít és a Telekgerendás községi emeletes iskolát. Rövid 70 év alatt tehát az eredetileg a csabai határhoz tartozó részeken mintegy 28 helyen épült iskola s ezek közül is némelyik már több tanerős, több tantermes, részben, vagy teljesen osztott. A tanyai iskolarendszer gyors fejlődésének érzékeltetésére hadd álljon itt csak két kezdeti adat. Az evangélikus egyháznak a tanyákon és a pusztákon 1879/80-ban 12 iskolája volt 560 tanulóval. A tanítás nyelve szlovák volt, a magyar nyelvet csak tantárgyként tanulták a gyermekek. Tankönyvek voltak: Csabai ál?c-könyv (Slabikár cabiansky), Újtestámentom (Novy Zákon), Csabai olvasókönyv (Cabianska cítanka), Luther Kiskátéja Hrdlicska magyarázataival (Maly Katechismus Dr.M. Luthera - s vykladom od Hrdli&cy), egyháztörténet Haan Lajostól (Dejepis cirkve dia rukopisu L.Haana), földrajz a Csabai olvasókönyvből (Zemepis dia Cabianskej cítanky). 8 Rövid 5 Uo. 6 Uo. 318. 7 Monográfia 319., 321. (Korniss II.) 8 Zpráva 5. 150
