Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

nyelvet hivatalos, diplomáciai nyelvnek is kinyilvánította, ezért a presbitérium felszólítja iskoláink tanítóit, hogy mostantól [1837. év] latin helyett a magyar nyelvet tanítsák nyilvánosan iskoláinkban s a latint csak szabadon választottként azoknak, akiknek a szülei ezt kívánják."

16 Ezzel a magyar nyelv hivatalosan is tantárggyá tétetett az ev.egyház iskoláiban, de ez többé már nem elégítette ki a gyülekezet tagjait. A szlovák szülők is arra törekedtek, hogy gyermekeik lehetőleg tökéletesen elsajátítsák a magyar nyelvet. Sok család - főleg a fiúgyermekét - a környékbeli helységek valamelyikébe, leginkább Orosházára küldte el egy-két évre szolgálni, hogy ott megtanuljon magyarul. Az érintett családok számára ez természetesen gondot és munkaerő kiesést jelentett; nos, hogy e gondtól szabadulhassanak, 1842-ben az egyháztól egy magyar nyelvű iskola megszervezését kérték, melyben a tárgyak többsége magyar nyelven taníttassék, tanítója pedig lelkészi képesítésű egyén legyen, aki a két lelkészt káplánként kisegíti s a magyar nyelvű istentiszteleteket is ellátja.

17 Ez iskola első "professzorává" a gyülekezet "Hán Gusztáv" Berlinben tanult lelkészjelöltet hívta meg.

18 Hán Gusztáv minden bizonnyal azonos Haan Lajossal (Lajos = August!), a későbbi békéscsabai rendes lelkésszel, neves történésszel, aki 1845-ben magyar és szlovák nyelven megjelentette "Csaba hajdani és mostani állapotjáról" (Pamätnosti Béké^cabánske) c. munkáját.

19 Ugyanő írta meg a magyar iskola számára az ábc-s könyvet, melyet az egyház nyomtatott ki 1.000 példányban.

20 Az evangélikus egyházközség 1857-ben egy újabb három osztályú magyar reáliskolát szervezett, melynek az addigi magyar iskola mintegy előkészítő osztályává lett.

21 Ez a három osztályú reáliskola lett a későbbi ev.egyházi al-, majd főgimnázium alapja. 1880-ban az evangélikus egyháznak már négy magyar elemi iskolája volt belterületen a 14 szlovák mellett. Az iskolák 2478 tanulójából 2028 járt szlovák és 450 magyar iskolába.

22 A magyar nyelv ez időben helyet kapott már az evangélikus egyház kormányzásában is. A presbitérium elhatározta, hogy jegyzőkönyvei 1839-től fogva a szlovák mellett magyar nyelven is szerkesztessenek, hogy "hazánk nyelve, a magyar, ilyen módon is terjesztessék."

23 Négy évvel később pedig a presbitérium még tovább lépett ez úton, amikor kimondotta, hogy jegyzőkönyvei - mint más testületeknél is magyar nyelven vezettessenek, a magyarul nem értők kedvéért azonban szlovákra is lefordítandók, eredetinek mégis mindig a magyar szöveg tekintendő.

24 Az eddig ismertetett intézkedések sem jelentették azonban a békéscsabai ev. egyházban a magyar egyháztagok nyelvi egyenjogúságát. Istentiszteletet csak évenként Prcsb. jkv. 1837. máj. 27. Presb.jkv. 1842. jún. 11. Presb. jkv. 1842. aug. 1. Presb jkv. 1845. okt. 22. 3. Presb. jkv. 1857. márc. 5. 3. Presb.jkv. 1857. júl. 28.2. Zpráva 11. Presb. jkv. 1839. nov.2. Presb. jkv. 1843. nov. 29. 1. Ifr 18 19 20 21 22 23 24 14