Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon

SZLOVÁK PARASZTOK ÉLETE A BÉKÉSCSABAI TANYÁKON* Haan Lajos, a békéscsabai ev. egyház nagynevű lelkésze, történetíró a Pametnosti Békés-Cabánske" c. könyvecskéjében 1866-ban az írja, hogy "Húsz évvel ezelőtt - nem számítva a fürjesi és a kereki részeket - Csabától Szarvasig és Orosházáig kizárólag legelő terjedt, amelyen csak itt-ott fehérlett egy-egy gulya és meredt a magasba egy-egy kútágas."

1 Eszerint tehát 1846 körül, vagyis a jobbágyság utolsó éveiben az orosházi és szarvasi út közötti óriási határrészen még nem voltak tanyák, de a fürjesi és kereki részeken, ahol a csabaiak szántóföldjei feküdtek, már lehettek. És valóban voltak is, amint az a következőkből is kitűnik. Anyaggyűjtésem, kutatgatásom során a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ráakadtam egy érdekes térképre. Csaba belterülete és (a sopronyi részeket kivéve) Csaba határa van rajta. Ez a határ Békés, Gyula és Kígyós felé sík víz, vagy legalább is erősen mocsaras terület. Az orosházi és szarvasi országutak közötti rész, amint azt Haan is följegyezte, végtelen legelő, egyetlen lakóház nélkül. A csorvási úttól balra elterülő fürjesi és kereki határrészek azonban már számozott szántóföldi parcellákra osztottak s ezeken szabályos tanyasorok is láthatók. Ugyancsak vannak tanyasorok a szarvasi úttól jobbra elterülő megyeri határrészen is. Összesen mintegy 120 tanyaépület van e térképen feltüntetve. Egészen bizonyosan voltak tanyák ez időben a térképen nem szereplő sopronyi és szentmiklósi határrészen is, mivel ezek még távolabb estek a várostól, s így a tanyák építése ott még indokoltabb. Ezek alapján nem tévedhetünk sokat, ha azt mondjuk, hogy a térkép születése idején a csabai határban legalább 200-300 tanyaépületnek kellett lennie. Csak az a kérés, hogy mikor is volt ez? Sajnos, a térképen nincs semmiféle keltezés, sőt, a térképalkotó mérnök neve sincs feltüntetve. A térkép tehát egyformán lehetne száz, de lehetne 200 éves is. A térképnek a város belterületét feltüntető részén mégis találunk egy igen fontos eligazító adatot, helyesebben jelzést. A városnak e térkép szerint ugyanis csak egy tornyos temploma van, még pedig az (mai nevén) evangélikus kistemplom. Mivel pedig a térképen még nem szereplő evangélikus nagytemplom 1824-ben készült el, nyilvánvaló, hogy a térkép ezt az időpontot megelőző korból való. Viszont a térkép a kistemplomot, mely eredetileg torony nélkül épült, már toronnyal ábrázolja, amely to* A tanulmány 1971-ben készült. Részben közölve a Národopis Slovákov v Madársky... 1975. évi kötetében (Bp. Főszerk. Balassa Iván). 1 Haan 1866-P. 36. 145