Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Békéscsabai tanyavilág
A csabai tanyatelep tehát a két párhuzamosan futó dűlőút között, majdnem a birtok közepén fekszik. Az egyik dűlőútról kocsibejárat vezet a tanyába, a szomszédos tanyákat pedig gyalogösvény köti össze. Ezt a háromféle utat a csabai szlovák nyelv finoman megkülönbözteti egymástól. A dűlőút a "cesta", a tanyába bevezető kocsiút a "cesticka", az egyes tanyákat egymással összekötő gyalogösvény pedig a "chodnik." Természetesen az utóbbi évtizedekben már egészen modern tanyák is épültek a határban. Villaszerű tornyos tanyaépületek, városi jellegű kényelmes lakóházak. Tudok rá példát, hogy jómódú fiatal, modern gazda már saját vízvezetékkel, fürdőszobával is ellátta tanyáját. Mégis azt kell mondanom, hogy a békéscsabai tanyák lakóépülete a legújabb időkig is általában meglehetősen primitív maradt. Két lakószoba csak elvétve akad. Az egyetlen lakószoba éppen ezért túlságosan igénybe vett és ebből folyóan egészségi és tisztasági szempontból sokszor súlyosan kifogásolható. Egészen jómódú gazdák tanyáján is láttam ezt a képet télen: az egyetlen lakószobában a gazdasszony teknőben ruhát mosott, a gazda ugyanott lószerszámot javított s ugyanabban a helyiségben 2-3 gyermek az ablak előtti asztalnál a másnapi leckét tanulta. Természetesen ugyanott aludt az egész család, tél végén pedig a korai csirkéket keltő kotlók is ott ültek a sarokba, vagy ágy alá helyezett fészkeikben a tojásokon. - Ennek az elhanyagoltságnak, igénytelenségnek lehet valamelyes magyarázata abban, hogy a legtöbb gazdának bent a városban volt rendes lakóháza, talán egészen modern lakással, mégis tekintve, hogy a legtöbb földmíves kb. 50 éves koráig a tanyán élte életét, ott nevelte fel gyermekeit - önmagával szemben vétkezett azzal, hogy legszebb és legmunkásabb éveit meg nem felelő lakásviszonyok között élte le, holott lett volna módja szebben és egészségesebben is lakni. No, és vajon mi a mai helyzet? A régi, nagyobb tanyaépületek mind valamelyik termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság központjához tartoznak. A kisebb tanyaépületek zömében még benne lakik a (régi) tulajdonos, de már nem gazdálkodik önállóan, hanem Valamelyik termelőszövetkezet tagjaként folytatja termelő, földművelő munkáját. Elég sok tanyaépület pedig lebontásra került, mert gazdája beköltözött a városba, vagy a kialakított két új község: Telekgerendás és Kétsoprony valamelyikébe. A tanyák elbontása s ezzel kapcsolatosan a városba költözés egyre fokozódó tempóval tovább folyik. A tanyák népe [...] A békéscsabai tanyákon ma ugyanúgy egész családok élnek, mint bent a városban is. Nem egy esetben három nemzedék is együtt. Ez azonban nem mindig volt így, hanem a jelenlegi állapot hosszú fejlődésnek az eredménye. A legelső időkben a pásztorkunyhók lakói a nyájat a végtelen legelőkön terelgető pásztoremberek voltak, akik amerre éppen jártak, ott állították fel a primitív nádkunyhót, amelyben rossz idő esetén meghúzódhattak. Az állandóan egy helyben álló, masszívabb építésű "szállások", ahol a jószág is telelt, ugyancsak a nyájat gondozó pásztorok lakóhelye voltak. Másként alakult a szántóföldeken épített "tanyák" belakottsága. Az első időben, amíg voltak a határban nagy legelők, ahol a jószág élt, a gazda és munkaképes fiai csak 136
