Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Békéscsabai tanyavilág

A tanyaépület alakulása A békéscsabai határban ma nagyon sok kedves, tágas, jól megépített, mellékhelyiségekkel bőven ellátott tanyaépületet találunk. Természetes azonban, hogy a tanyaépületek nem mindig voltak ilyenek, hanem két évszázad folyamán a fejlődésnek hosszú útját járták meg. A mai tanyaépület őse a csabai határban is a halász- és pásztorkunyhó volt, melyet a tágas legelőn nyájával vándorló pásztor, vagy az álló vizek és erek mentén rendszeresen halászgató halászember készített magának botvázból és nádból. Ezek a nádkunyhók később szinte észrevétlenül alakultak át "szállásokká", ez volt a tanya régebbi neve, amit a csabai szlovák nyelv máig is ebben a formában őriz (szálas). Ezek a szállások még nem mezőgazdasági munka központját jelentik, hanem a nyáron a végtelen legelőkön terelgetett jószág telelőhelyét, szállását csupán.

13 Tulajdonképpen karámok ezek, amelyekkel kapcsolatosan azonban már épített lakóhelye van a pásztornépnek. Az évtizedek folyamán sűrűn benépesült ilyen szállásokkal a csabai határ legelő része, amit világosan bizonyítanak a II. József által elrendelt földmérés térképei, amelyeken a jelenlegi szarvasi betonúttói jobbra és balra elterülő határrészen elszórt kisebb-nagyobb telepek ily nevekkel vannak megjelölve: "Felder und Szalaschen" és "Felder und Szallaschen oder Viech Stalle."

14 Valószínűleg ezekkel a szállásokkal egyidőben, de még inkább a szántóföldi művelés kiterjedtével később a határ szántóföldi részén már a mi fogalmaink szerinti "tanyák" is épültek. Ezek eredetileg csak a nyári nagy munkák idején, tehát időleges lakóhelyül szolgáltak a parasztnépnek, később azonban fokozatosan állandó lakóhelyekül alakultak át. A legrégibb tanyák végtelenül egyszerű építmények lehettek. Egy lakószoba, mellette konyha, abból nyíló éléskamra, majd kivülről való bejárattal rendelkező nagykamra a gabona számára. Ennek végében a szín és abból a padlásfeljárat. Ez volt a főépület. Lehetett ennek végében, ezzel összépítve, de lehetett rá merőlegesen elhelyezett külön épület is az istálló, megint külön az ólak. A lakóépület vagy vertfalú volt, vagy vályogból épült, teteje nád, konyhája szabadtűzhelyes, kéménye (kívül-belül tapasztott) deszka.

15 A jelenkori középszerű tanyaépület képe a következő: Az egész telep nagyjából a dűlő közepén helyezkedik el (tehát nem az út mellett). A tanyatelep bejáratától jobbra áll a lakóépület. Szoba, konyha, élés(kis)kamra, külső nagy kamra, szín. Ennek végében és erre merőlegesen, balkéz felől áll az istálló épülete: tehát szemben a kocsibejárattal. Az istállóra merőlegesen, megint csak balra, tehát a lakóépülettel szemben vannak az ólak a sertések és a baromfi számára. Erre merőlegesen, de most már jobbra, a kocsi bejárattól balra, szemben az istállóval áll a kukoricagóré. Ez azt jelenti, hogy a kissé jobban kifejlesztett tanya esetében az udvart mind négy oldalról épületek veszik körül, az ajtók mind befelé, az udvar felé nyílnak, a vakfalak vannak kifelé Győrffy41. Az első katonai felmérés térképei - XXI. - A Hadtörténeti Levéltárban. (Fotómásolata a Békés Megyei Levéltárban.) Csjaki - Kerepeczki 134