Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében

ssest ...)

70 Ugyanezt a fajta pénzt máskor Német forintnak, szlovákban Nemecká Zlatkanak nevezik. Kolarowszky Mátyás eladta 1788. június 9-én házát a tanyai földekkel együtt Zsiros Jánosnak 330,- Német forintért (za 330,- nemeckich Zlatích).

71 A Forint mellett további, szintén gyakran előforduló pénzegység a Máriás. Seszták János nőül véve Bobcsok János özvegyét, az 1787. májú 5-én kelt írás szerint a közös gazdaságba sok más egyéb mellett bevitt 50 köböl árpát á 1.- Ft, 33 köböl búzát á 10 Máriás.

72 Még további pénzegység a Tallér, szlovák formájában a Toljar. A néhai Chovan János fiainak jutott ház értékét 1790-ben hivatalosan 100,- Tallérra (na sto tolgarou) becsülték,

73 Nekünk ma már nehéz kiismernünk magunkat a pénznemekben, ezért hívjuk segítségül Fábry Károly ide vonatkozó magyarázatát: "A forintot Florenz városa hozta divatba, ez a "virágos város" gyönyörű flórájának hirdetése és jelzéséül pénzeire virágot (flór) veretett, ezért pénzét "florini", "fiorini" florenus (virágos) pénznek nevezték, ebből lett magyaros kiejtéssel a: forint. A florenzi jó forint keresett pénz volt, úgy hogy a rajnai (rhenusi) választófejedelemségek utánozták és verettek hasonló jóminőségű pénzt és e 60 kr-os ezüst pénzdarab egy tallér 2/3 részének felelt meg és 24 darab telt ki egy márka nehézségű finom ezüstből. ... Az a forint, amit 24-es alapon vertek, az volt a rajnai, rhenusi ft, amit a csabaiak rinszki, rhenusi és "nyemetszkich" ft-nak neveztek." A "húszas" a régi 60 krajcáros forintnak harmadrésze volt, vagyis 20 krajcár, ezért számítottak 3 húszast egy forintra. A Máriás is 20 krajcár volt, azért hívták Máriásnak, mert a kis Jézust tartó Szűz Mária volt ráveretve.

74 Árak (Ceny) A vagyonjogi iratok eddigi tárgyalása során újra és újra találkoztunk az eladott, elárverezett, vagy csak felbecsült cikkek áraival. Ebben a pontban tehát újat nem mondunk, hanem csak valamennyire csoportosítjuk, áttekinthetőbbé tesszük a 18. századi békéscsabai árakat, tesszük pedig ezt úgy, hogy az olvasás folyamatossága érdekében az egyes áraknál nem hivatkozunk azok forráshelyére. Adataink azonban kizárólag a forrásokból származók. Ingatlanok árai: 1 ház ára föld nélkül 35 - 80 -100,- Ft 1 fertály (kvarta) föld ára 190 - 240,- Ft 1 fertály szőlő értéke 80 -100,- Ft 1 kenderföld 70 Prot. Cs. 121. 71 Uo. 152. 72 Uo. 141. 73 Uo. 182. 74 Fábry 25-26. 126