Pleskonics András: Mesél a szülőföld. Tájak, emberek, emlékek. Békéssámson, Hódmezővásárhely (Bodzáspart), Pusztaföldvár - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 4. (Gyula, 1991)
SZERKESZTŐI UTÓSZÓ
Utószó Pleskonics András a néptanítók azon - sajnos, a nemzet nagy veszteségére kiveszni látszó, hajdan népes - táborából való, melynek tagjai szívükön viselték a falusi gyermekek oktatása - nevelése mellett a felnőttek, a szülők nevelését is. így váltak ők valóban a nép tanítóivá. Ők voltak azok, akik felfigyeltek tehetséges, ám szegény gyermekekre s segítették őket az értelmiségi pályára jutásban; de emellett a gazdasági ismereteket, az okszerű gazdálkodás fortélyait is terjesztették a falusi népkörökben, egyletekben (amíg szét nem verte azokat a demokrácia helyi sejtjeire okkal féltékeny diktatúra). Sokan voltak köztük olyanok, akik a falujuk iránti szeretetből kiindulva gyűjteni kezdték a helytörténeti, honismereti emlékeket, tárgyakat, helyi legendákat, a népi emlékezet mesés történeteit, írásos dokumentumokat. Nem egy értékes helytörténeti gyűjtemény alakult így ki. Ezt az utat követte Pleskonics András is. Aki már járt nála, tudja, hogy mi mindent gyűjtött össze Pusztaföldvár múltjából - írásban, tárgyakban, fényképekben. Amikor diákjainak szokásos honismereti óráit, óra-részeit tartotta, szavai mögött évtizedekre is visszanyúló gyűjtőmunka eredményekben gazdag bázisa állt. De nem csak Pusztaföldvár volt gyűjtőmunkájának tárgya. Soha nem felejtkezett meg szülőföldjéről, a vásárhelyi tanyavilágról, a Tisza-mentéről. Emlékeit, szeretetteljes visszapillantásait, az elrobogott múlt egy-egy varázslatos és felejthetetlen epizódját zamatos, veretes, Móra Ferencet idéző stílusban és lelkiséggel idézte fel írásaiban, melyek közül nem egy megjelent időről-időre a Békés Megyei Népújság lapjain. Úgy vélem, hogy akkor, amikor Pleskonics András - újságban publikált ill. még nem közölt - írásaiból összeállítottunk egy kis kötetre valót, akkor tisztelgünk általában a néptanítók legjava munkája előtt, és fejet hajtunk a szerző egész életműve, tanári, iskolaigazgatói, helytörténészi, szépírói teljesítménye előtt. Erdmann Gyula
