Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CS.SZABÓ ISTVÁN: Adatok egyes, a mai Békés megyében található református templomok középkori és XVIII. századi előzményeiről

- 634 Körösszegapáti 1786 Templomuk egy régi templom helyén épült. Erről a régi templomról azt tartotta a hagyomány, hogy az utolsó török pusztítás után a templomnak csak fél fala maradt meg, amit a hívek sövénnyel fontak körül, beta49 pasztottak és jó ideig használták. Az ún. paticsfal -nádfal vagy sövényfal sárral tapasztva- mint építési mód a kezdeti szakaszban (az újratelepülés után) elterjedt lehetett. Ennek az építési módnak ma is látható szép példája a helyreállított tákosi műemlék templom Szabolcs-Szatmár megyében. Kiss Bálint neves egyházi író, 1836-tól a békés-bánáti ref. egyházmegye esperese az 1830-as években még láthatta egyes középkori egyházak maradványait is az egyházmegye területén. Építési módjukról a következőket állapltja meg: "A' Jeruzsálemi templom példája szerént az oltárt a napkeleti végében helyheztették el a régi keresztyének, a torony pedig a napnyugoti végében volt. Ezen a mi Vidékünkön is volt régi Templomok, mint düledékeik mutatják, illyen módon voltak építve, minéműek voltak a Vésztői, Mágori, Csomorkányi stb... A' régi Templomok kicsinyek voltak, mert a Helységek is kicsinyek voltak. Vidékünkben csak olyan nagy sem volt mint a Pusztaszeri..., a téglája polyvás sárból volt készítve és mind a tégla mind a czémentje igen erősek voltak, a fal vékony volt, oszlopok voltak kivül, az ajtók kicsinyek, az ablakok hosszúak és két-három arasznyi szélesek." Az oratórium és templom meghatározás váltakozása nem jelenthetett nagyságbeli különbözőséget. Az oratórium alatt nem a szó szerint értelmezett kicsiny imaházat kell gondolnunk. A református eredetű forrásoknál teológiai megfontolásból írtak legtöbbször oratóriumot. Kiss Bálint ezt így magyarázza: "A' közönséges Isteni tisztelet rendes helye a' Templom... Nevezik ezt a Katholikusok Ekklésiának, Szent-Egyháznak a mi Templomunkat pedig nevezik Oratóriumnak, helyesen, mert a Megvál51 tó is éppen így nevezi az Isten házát." Véleményünk szerint a településföldrajz és településnéprajz körében végzett vizsgálatok, nem nélkülözhetik az egyes helységek központi épületeinek -így a templomoknak is- pontos helymeghatározását. A köztu-