Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

Markovicz Mátyás leírása a Maros-Körös közéről és az ottani evangélikus egyházközségekről (Közzéteszi: PÁNCZÉL BARNABÁS)

- 60 a Körös-parton, semmi sem maradt meg. Erről a boltozott épületről azt mondják, török fürdő volt; most az uradalmi ispán lakja. E boltíves építmény közelében, tőle alig kőhajításnyira, ott, ahol most az iskolamester sütőháza áll, török mecset emelkedett; a földből még eléggé kilátszó maradványait az elaggottan is életerős Simon hányatta szét poroszlóival, ott akarván házat építeni. Itt is megtaláltuk a váron kívül vonuló, az egész várat körbevevő árkot; nyilvánvaló tehát, hogy nem nyílt, hanem kerített mezőváros feküdt itt. Az árok nyoma még mindig látható, bár csaknem betemette már a törmelék, szemét. A mezővárosnak ebben a hajlatában látni az említett négyszögletű szarvasi vár maradványait; palánkját magas és meredek volta meg az árok mélysége miatt a letelepülés kezdete óta máig sem tudta megmászni emberfia; mindenfelé megtalálhatók a hatalmas, földbe ásott palánkcölöpök, úgyhogy csúcsuk a várat mosó esők rongáló ereje következtében egyre-másra az arra járók szemébe ötlik. Annyi bizonyos, hogy a mély medrével az egész várat körülfolyó Körösből vezették ide a vizet. A vár sarkain pedig döngölt földből és vályogból épült magas bástyák állhattak, hiszen még mindig látni a palánkszögleteket, s ott a fal vastagabb is, magasabb is, mint egyebütt; és bárhol bolygatod is meg kapával a vár udvarát, mindenütt tégla-, szén-, kályhacserép- vagy vasdarabokat vetsz föl, még emberi csontokat is. Egyébként a vár palánkfala most már meglehetősen romos, úgyhogy itt is, ott is átkelhet rajta szekér és ember; ennek ellenére a várudvar -kivéve a templomot, parókiát és leányiskolát (a fiúiskola ugyanis a váron kívül áll)- a földesúr rendelkezése értelmében még ma sem ad helyet más épületnek, csupán a vár déli palánkfalának keleti szegletén álló bástya látható még. A négyszögletű erődítmény négy oldalfala -a tulajdon szemed győz meg róla- föltétlenül a négy égtáj felé nézett. Az erősség kellős közepén áll a templom, úgyhogy át is metszi az északi várfal. A vár palánkfala az árokkal együtt 80 láb széles, az udvar hosszában 260, széltében, észak-déli irányban 40 láb. Hogy milyen magas lehetett a palánk, ma már senki sem tudhatja, mivel 1685-től a jelenlegi, 1760-as esztendőig a zivatarok pusztító ereje és emberi-állati kártevés következtében a vályogtéglák az egyik oldalon az árokba, a másikon magába az udvarba hullván, megakadályoznak bennünket abban, hogy efelől ismereteket szerezzünk .7/50/ /...//51/ A török építette Körös-híd maradványait még nekem is megmutatták; mi, jövevények, manapság e maradványok mellett közlekedünk tágas kompon, meglehetős biztonságban, még zivataros időben is, az innenső és a túlsó part között. A rév közelében áll egy ódon, bolthajtásos épület, efféle egyetlenegy található itt; azt beszélik, török fürdő volt, és valaha igen sűrűn megismételt mosakodásra szolgált a Mohamed törvénye értelmében. "A törökök számára a mosakodás nem csupán a székelés, vizelés utáni megtisztálkodásra vonatkozó közrendelet végrehajtása; több ennél ez a röviden kisebb a b d a m nak nevezett engesztelő vallási szertartás; az ember, mielőtt belépne a mecsetbe -nem találok erre más szavakat-, megmossa öt fő érzékszervét, vagy ha nincs hozzá vize, h ó m á