Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)
KERESKÉNYI MIKLÓS: A demográfia és a gazdálkodás főbb jellegzetességei a XVIII. századi Füzesgyarmaton
- 520 63 Ez egyben azt is jelenti, hogy a népességfejlődés nem egyenesvonalu, vannak olyan átmenetinek tekinthető időszakok, amikor a lélekszám fogyó. 64 Gacsári I. i.m. 29-42. 65 Pesty F., 1983. 43. 66 Néhány példa a vándorlás utvonalára: Csató család: Füzesgyarmat - Tiszasas - Bajom - Ványa - Füzesgyarmat; Czeglédi " : Cegléd - Mátyfalva(Ugocs vm.) - Gyarmat... - Dombegyháza Mészáros " : Léva - Ványa - Füzesgyarmat Oláh " : Csiff - Oláhország - Füzesgyarmat Pardi " : Szentes - Szeghalom - Füzesgyarmat Diviki " : Kassa - Bajom - Füzesgyarmat Fekete " : Beregszász - Nyírség (bizonyosan Ibrány) - Füzesgyarmat Győri " : Vésztő - Fás - Füzesgyarmat Forrás: Gacsári István krónikája, 1974. 29-40. 67 BML V.A.b. 314. 1770. 68 BML IV.A.1. 1771/45. Az ezt követő néhány év alábbi összeírásaiban a következőképpen alakult a családfők száma: 1772. 243 (Uo. 0:254) 1774. 261 (Uo. 0:440) 1775. 264 (Uo. 0:257) 1770. 268 (Uo. 0:253) Az általunk megadott 232-es adat az egytelken élés technikai oldalát, míg a dicák annak jogi oldalát fedik fel. 69 Egyenlőre nem vállalkozunk más településekkel történő összevetésekre. Az utóbb megjelent munkák közül erre vonatkozóan rendkívül használható tanulmány olvasható az Ethnográfia 19B5. évfolyamában, Andorka Rudolf és Faragó Tamás tollából. 70 Bereczki I., 1975. 87-92. 71 Szólottunk már arról, hogy a Sárrétek elkülönítésében nem azonos a néprajzosoknak és a geográfusoknak a véleménye. A Bereczki Imre által írott tanulmány az alábbi településeket sorolta oda: Biharnagybajom, Darvas, Dévaványa, Füzesgyarmat, Karcag, Kisújszállás, Nagyrábé, Püspökladány, Sárrétudvari, Szeghalom, Szerep. 72 Fördős L., 1931.3. 73 Dávid Z., 1960. 53-57. 74 BML V.314.A.b. 166. 1788. 75 OL P 418. S 77. 76 BML T. 48. 77 Szatmárnémeti Pap I. országleírása. Mint az ismeretes Vázsai P.i. volt sárospataki tanárnak Csécsi Jánosnak latin nyelvű geográfiáját fordította magyarra, az eredeti szerző említése nélkül. 78 Losontzi István, 1770. 27. 79 Markovicz M., 1748. (Ford. Pánczél B.) - Lásd e kötetben. Bél M., 1782. 281.; - Fényes E., Békés megye leírása. 1839. 3-33.