Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

KERESKÉNYI MIKLÓS: A demográfia és a gazdálkodás főbb jellegzetességei a XVIII. századi Füzesgyarmaton

- 516 Összegzés helyett Mindenképpen indokolt lenne a település több esetben is sajátságos fejlődését a régió más helységeivel összevetni. A füzesgyarmati vizsgálódás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a megye kétségtelenül legnagyobb történészének, Karácsonyi Jánosnak a munkái pontosan a népesség és gazdálkodás vonatkozásában több problémát nem oldottak meg. A múlt század utolsó harmadának nagyon gazdag kutatási eredményeit követően, az 1970-es évtizedben élénkült meg különösen az anyagfeltáró munka. A nagyszámú és esetenként igen színvonalas monográfiák azonban a XVIII. századot igen röviden tárgyalják. Az is világosan belátható, hogy a Sárrétek világa földrajzi környezetéből adódóan eltérő sajátosságú, ezen területről, a dolgozat tárgyához kapcsolható, s felhasználható kutatási eredmény - kevés született. Ez az adottság gátolja az összevetést. Kiemelkedő Varga Gyula Biharnagybajomról írt könyve, de az éppen a gazdaságot néprajzi szempontból tárgyalja, s időben sem feltétlenül a XVIII. századra visszanyúlóan közelít. Molnár Ambrus, akinek munkái jól és összefogottan tárgyalják a vidék egy-egy településének -pl. Nagyrábé- viszonyait, nem terjesztette ki földrajzi értelemben a kutatást. A tanyakérdéssel kapcsolatban Molnár Balázs 1952-ben közölt munkája azóta sem talált követőre. Valószínűsíthető, hogy a Sárrétek területén a korai feudalizmus idején nem terjedtek el a tanyák. Summázva az elmondottakat, az új szempontú forrásfeltáró munkák és a széleskörű kutatás hiányában a füzesgyarmati viszonyokat a régióban elhelyezni, a területet a megyei állapotokkal összevetni nem lehet. Megítélésünk szerint Füzesgyarmat az a település lehet, amelynek jellegzetességei a sárréti vidékre jellemző adottságokat tükrözik. Ezt a lehetőséget a község kutatása mindenképpen hordozza, hiszen a vidék igen tipikus falujáról van szó, s a XVIII. századi forrásanyaga az itteni települések közül a leggazdagabb.