Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

KERESKÉNYI MIKLÓS: A demográfia és a gazdálkodás főbb jellegzetességei a XVIII. századi Füzesgyarmaton

- 456 sek talán nem terjedtek ki minden egyes családra, s nem jelentették azt sem, hogy a település egész lakossága ugyanott telepedett volna le. A Sarkadra szakadt Békésiek 1709-es visszatelepedési szándékát csak egy forrásból ismerjük, amit Thaly Kálmán mutatott Zsilinszky Mi24 hálynak, és amelyet az Szarvas történetében közölt is. A forrásból azonban nem derül ki, hogy a visszatérés megtörtént, avagy sem. Elképzelhetőnek tartjuk a politikai viszonyok, a pestis elől való feltételezett menekülés ismeretében, annak gyakorlati megvalósítását. Igaz viszont, hogy itt sem megoldott az 1706-1709 közötti években történt betelepedések problémája. Felvethető, hogy a Szabolcs megyei conscriptor nem ismerhette a megyét, a megyei viszonyokat, tehát elírásról van szó. A jobbágyszökések megfelelő nyilvántartása azonban a megyei tisztikar és a földesúr elemi érdeke volt, hiszen csak így lehetett esélyük arra, hogy valaha is sikerrel pereljék vissza vállalkozó, kedvű jobbágyaikat. A megyéről már a kortársakban rögződött a pusztulás képe, de a fentiek alapján elgondolkodtató, hogy a lakatlan településre 1706-10 között 19 család költözött. A beköltözésekről nem egy forrásból értesülünk. Ha az összeíró tévedett volna, akkor nem egyszer, hanem 3-4-szer is, azaz következetesen kellett volna "tévednie", és ez mégis csak lehetetlen. Mindezek kérdőjelek a pusztulás horizontján. A választ feltehetően a kamarai levéltárak, a kuruc-kori források továb25 bi kutatása hozhatja meg. Az egész ország területén az újratelepedésnek három, az 1690-1715 közötti első, az 1715-40 közötti második, és az 1740-1780 közötti harmadik szakaszát különítik el. Az elkülönítés alapja az újratelepedes spontán, avagy szervezett formája, illetőleg a kettő közötti arány mi26 lyensége. A kisebb területekre korlátozódó kutatások alapjaiban ha27 sonló és csak részleteiben eltérő periódusokat tártak föl. Az Alföld délebbi területeinek újratelepedése két hullámban történt, hiszen az 1690-es évek végén kibontatkozó aktivitást derékba törték -mint azt már láttuk a megyénkre vonatkozóan is- a rácok, megfélemlítő hadjárataikkal. Ezért a Nagykunság, Külső-Szolnok, Békés és Csongrád