Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

HERCZEG MIHÁLY: A majorsági gazdálkodás kezdetei Sámsonban

- 415 replő "krinta" szó, amelyet Csik megyében "kerentanak" neveztek, a Néprajzi lexikon pedig a juhtej-feldolgozás címszavánál "Grinta" néven mutat be. Ezután sajtszékbe került a sajt, ahol megkapta a formáját. A vajat pedig köpülték, majd kisütötték s úgy tárolták bödönökben. A két leltár sajtozásra vonatkozó anyagának összevetése a földolgozott tej mennyiségi gyarapodását is jelzi. A sajtozás eszközei 1788-ban 1807-ben 2 db sajtozáshoz való réz üst 1 db rézüst 6 ' ' vajfőzéshez való fazék 1 ' köpüllő 1 ' 1 nagy tejes dézsa 1 ' fenyő kád 10 ' ' sajtkeszkenyő 4 ' fenyő dézsa 10 ' ' túrós zacskó 40' tejes teknő 5 ' ' túrós fenyőfa bödöny 2 ' vajas hordó 4 ' 1 vajas hordó, mellyekbe bele1 ' tölgyfa kád fér 11 akó [l akó=54,3 1.7 4 ' két akós vajas bödön A akó=56 1.7 1 ' sajtszék 3 ' fenyő veder 1 * krinta 5 ' czinezett vajas réz edény 2 ' mosogató teknő 1 ' sertés /bőrből készült? rosla fsiclj - rosta A sámsoni uradalom nagy rekonstrukciója Az 1772-ben nagy lendülettel megkezdett majorsági gazdálkodás gyümölcsei a század végére kezdtek beérni. De hozzájárult a föllendüléshez a volt Harruckern vagyon egy részének beolvadása az "Alföldi uradalomba" . Nem utolsó sorban kell említenünk az országosan ismert nagy századvégi konjunktúra hullámot, amely az itteni gazdálkodásra is ha-