Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)
HERCZEG MIHÁLY: A majorsági gazdálkodás kezdetei Sámsonban
- 413 A sámsoni gazdaság jellege: juhos gazdaság Az 1788. évi leltárból láttuk, hogy Sváb Kristóf jól használta fel az évtizednél alig hosszabb bérleti időt. A Száraz ér kanyarulatában egységes, imponálóan fölszerelt majorsági gazdaságot bontakoztatott ki. Az eszköz készlet világosan beszél a juhos gazdaság túlsúlyáról. Feltűnő a juhtej feldolgozásának módja és terjedelme. Az épületek leltára mutatta, hogy ismerték a kukorica górét, a kukorica termelést. Különösen a hetedik dézsmára haszonbérbe adott földeket fordították e célra, főleg a nagyhajlási /ma: cserepesi_7 határrészen. Más forrásokban láttuk, hogy a haszonbérbeadás e formájánál volt olyan kikötése az uradalomnak, hogy a hetedik dézsmára kiadott földekbe kötelesek voltak a bérlők kukoricát vetni. így biztosította az uradalom a maga szükségletét. A dohány, kukorica mellett gabonatermelés is folyhatott a birtokon, vagy a környéken. Erre utal a 63 életes verem. De a gabonás vermek számából aligha tudnánk biztonságosan következtetni a termőterület nagyságára. Nem ismerjük a vermek nagyságát, az eltérés óriási lehet verem és verem közt. Meg aztán az is lehet, hogy az uradalom számára szedett gabonatized egy része került ide Sámsonba, - és ez igen valószínű. Mindenesetre elgondolkodtató, hogyan került az árendátor /Sváb KristófJ birtokára annyi verem, és olyan, hogy Sváb halála után két évvel már "romladozó félben" volt? Sváb bérlete előtt nem volt urbárium, nem volt természetbeni dézsma. Annyi biztos, hogy a 19.század végén, a bérlet után, az uradalomnak járó robotot a környékbeliek ebben a gazdaságban dolgozták le. A vásárhelyi és sámsoni határ találkozásánál volt birtokos Szakács Ferenc 90 éves parasztember még hallotta az apjától, Szakács Elektől, hogy ők egy fogatot arra a célra tartottak fönn, hogy az uraságnak teljesítsék a robotot vele. Egy 1830-ból való térkép szerint Szakács Eleknek már akkor ugyanazon a helyen volt a földje, tanyája. A sámsoni majorság műveléséhez feltűnően csekély számú cselédséget tartott fenn az uradalom. Sváb Kristóf halála után négy évvel az alább 49 felsorolt "szegődményeseket" alkalmazták Sámsonban:
