Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 319 mellyet ha lakosaink között egyaránt el osztanánk, ugy véljük, hogy alig jutna egynek három posonyi mérőre való szántó föld. Kaszálónk pedig egyébkor a határunkon nem volt, hanem parlagokon kaszáltunk. Hanem az idei száraságra való nézve osztottunk valamellyet a viz állóhelyeken, a mellyet ha egyaránt osztanánk, egynek egynek egy szekérre valónál több nem jutna. Sarjút a határunkon, se a parlagokon, sem pedig a réteken éppen nem lehet kaszálni. 6. Robota nálunk nem volt, nem is tettünk egyéb szolgálatott annál, a mellyet a harmadik punctumban föl jegyzettünk. 7. Kilenczedel igen is tartoztunk minden kor, mellyet némellykor árendáltunk, némellykor pedig szemül, in natura meg adtunk. A contractusban fön tartott kis kilenczedet is, mindenkor vagy in natura adtunk, vagy pedig esztendőbeli repartitio szerint megváltottuk. 8. Puszta házhely nincs. 9. Taksások vagyunk és szabad menetelűek. Masznitius Tóbiás jegyző Prisztavok János bíró Darida András törvénybíró Bottyánszky János esküdtek Zahoránszky János Kesér János 1770. november 16. Ad 2. Mostani kötelességünket teszük a Földes Urasághoz ezen 1768. esztendőbeli contractus szerint, a mellyet sub N. 1. ide rekesztünk. Ezenfelől pedig az harmadik punctumra tavai adott feleletünkben föl tett hetelést és egyib szekéréi s gyalog sorban való szolgálatott mint egy 26 vagy 27 esztendőktűi fogva végben visszük. Azon föllyeb emiitett contractus előtt volt más contractusunk is, a melly 1762. esztendőben adatott ki, és tartott 1767. esztendőnek végéig. Ennek előtte hogy illyes valóságos contractusaink lettek volna a Földes Urassaktul ki adatva, árul nem emiikezűnk, ha nem áztat jól tudgyuk, hogy az Urasságnál tsak könvecskék voltak szokásban, a mellyekben esztendőbéli tartozássaink béiratattni szoktak, és ezek mellett tartottunk 1761. esztendőnek végéig. Ennek hiteles bizonságára sub N. 3. ide rekesztyük ezen könyvecskének pariját/párját/, amelly 1750. esztendőtűi fogva 1761. /esztendeig/ volt szokásban. Ennél régiebbek nálunk nem találtatnak. Ad 4. 1. Szántó földeink vannak csabai határban, Gerendássi, Sopronyi, Kerekegyházi és Mező Megyeri pusztákon. Ezeknek két harmad része jó és mind tiszta búzának, mind egyib életnek meg terméssére alkalmatos. Egy harmad része pedig, jelesül kerekegyházi, mező megyeri és csabai határban lévőknek (a föld ritkább lévén) már alább való és alkalmatosabb a kétszer búzának, árpának és zabnak, mindsem a tiszta búzának meg termésére. 2. Rend szerint való kaszálóink a szántó földek között hagyni szokott parlagokon vannak. Ezeknek is két harmad része jó, és marhák hizlalássára alkalmatos szénát termő. Ezen kévűl szoktunk lakossaink között az