Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 312 ­GYULAI URADALOM Berény 1769. október 25. 1. Urbárium helységünkben soha sem volt, hanem contractus szerént tar­tattunk. 2. A contractus, a melly három három esztendőre ki volt adva, azon idő alatt, a mellyre szóllott semmi tzikkelyében meg nem válto­zott, sem töllünk több nem kérettett és mostani contractusunk előtt nem volt semmi urbarialis regulatio. 3. Földes Urunkhoz való kötelességünk abbul áll, hogy mind azokat, a mellyek a contractusban foglaltatnak, bé telyesityük. Ezen fölül négyszer szoktunk egy esztendőben hetelni hat szekérrel, tizenhat gyalog emberrel. Egyébkor is, a midőn a Méltóságos Uraság pa­rantsolta, készek voltunk szolgálni, terhiünkre nem esvén. 4. A határ lakossainkhoz képest kevés, nagyobb része szántó földbül áll. Ez, mikor ideje vagyon termékeny, egy negyed része pedig viz állásos, a mellynek egyébb hasznát nem vészük, hanem a midőn az idő engedi, a marháinkot legeltettyük rajta. A mellyen, a midőn az idő engedi és szárazság vagyon, el legelhetne valami három száz da­rabig való ló és szarvasmarha. S nints is egyébb legellő mezőnk, azon kivül a melly az helység mellett valami két dűlő földnyi va­gyon, a merre marháink ki szoktak járni. Azért is marháink tavasz­tul fogva ugar földökön járnak addig, még fel nem takarják az éle­tet, az után pedig a tarlókon egész őszig. Az helység esztendőn­ként szokott hol 80, hol 90 posonyi mérő zabot el vetni, a mellyet köz szükségre, de leginkább /a/ T/ekintete/s N/e/mes Militiának számára forditani szoktunk. /A/ helység számára szénát nem kaszál­hatunk /a határban/, hanem /az/ árendás pusztán. Kerti szőllőnk anyira való, a mellyekben esztendőnként valami 3000 akó (meg lehe­tős bor) szokott teremni. Nádunk és nádasunk nincsen, rétünk a ha­tárban éppen nints, ha tsak a parlagokon nem kaszállunk. Kóróval és vadd zabbal egyveles /vegyes/ a szénánk. Vagyon /az/ helységnek négy száraz malma árenda alatt. Itten a szegény embernek fuharozás­sal nem lehet semmi pénzt keresni, hanem annak ideiben kapállással valami kevesset. 5. A határba lévő szántó földek házak után kinek kinek tehetségihez képest már régtül fogva el vadnak osztva. Vagyon két gazda közöt­tünk, akiknek 62, utánna való négy, akiknek 46 1/2, ezeken alul pe­dig kinek 31, kinek kevesebb posonyi /mérő./ alá való földje ju­tott, kaszállója pedig egyébb nintsen, ha tsak ebbül magának nem szakaszt. Sarjút pedig éppen nem lehet kaszállni. 6. Mink eddig nem robotáztunk, nem is tettünk egyébb szolgálatot an­nál, a mely a contractusban és /a/ harmadik punctumban fel van je­gyezve. 7. Kilenczeddel igenis mindenkor tartoztunk, a mellyet holl szemül ki adtunk, hol pedig árendáltuk. Hasonlóképpen a contractusban fönt tartott aprólékos déz/s/mát vagy in natura ki adtuk, vagy reparti-

Next

/
Thumbnails
Contents