Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)
DRASKOVICH JÓZSEF: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái
- 271 újra készítette, s ezen régi épületnek padlásán is uj szobákat építtetett. Amell épület pedig az emiitett 19 öl 5 such és 3 czolon fölül mind a két felül láttatik, eztet méltóságos báró Harrucker Ferenc ő nagysága ez előtt mint egy tiz esztendővel, amidőn tudniillik a régit a mostani statusra hozta, építette, a tanúnak, úgymint kőműves pallérnak igazgatása alatt." A vallomásokból megtudjuk, hogy az asztalosmunkákat a Bécsből leküldött Ticz nevű asztalos és a gyulai Johanes Szomer, valamint Leopoldus Kremer készítették. Az építkezések és a hetelés összefüggéséhez vö. kötetünkben Cseh Edit forrásközlését, amelyben arra is utal, hogy 1767-ben fölemelték a községekre kirótt kulinária mennyiségét, mivel abban az évben már több vendéget vártak a kastélyba. 183 1758. 2.f. 177-178. Scherer (i.m. 334.) tévesen emeleti szobákról ír, holott padlásszobákról van szó. 184 A Károlyi-Levéltárban meglévő 11 szignálatlan lapból álló tervsorozatot Kelényi György vizsgálta meg és megállapította, hogy azok Hillebrandttól származnak. Hillebrandt építészi pályafutása az 1760-as évek elején kezdett kibontakozni. Nagyváradon akkor építtette vele Patacich Ádám az új püspöki palotát, Pozsonyban pedig a királyi vár építése és magánépítkezések foglalkoztatták, Esztergomban Barkóczy prímás bízta meg jelentős feladatokkal. (Kelényi Gy.: Franz Anton Hillebrandt. 1719-1797. Bp. 1976. 26., 43.) Kelényi még úgy vélte, hogy a gyulai kastély átépítése, bővítése nem valósult meg 1798-ig. (i.m. 64-65.) A valójában tehát az 1760-as években átépített és kibővített kastély 1795. jan. 18-án "Petik Antal uradalmi tisztnek ott tartott mennyegzőjéről hátramaradt s kiütött tűz miatt egészen földig leégett". 1798-ban építette föl újra báró Wenckheim József tábornok felesége, azonban 1801-ben ez az épület is leégett, ezután 1803-ban építették föl a kastélyt. (Mogyoróssy: i.m. 107., 118. és 213-214.; Scherer: i.m. 389.) 185 Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei - Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 1966. 1-31. 186 A képet először Voit Pál közölte. (Magyar Műemlékvédelem 1959-60. Bp. 1964. 258.) 187 Gyula város története. I. 341. 188 Mogyoróssy: i.m. 96. (Mogyoróssy tehát nem Petik leírása alapján készített rajzot a kastélyról, mint azt, Dankó Imre Petik megyeleírásához írott bevezetőjében feltételezte.) 189 i.m. 301. Scherer a Mogyoróssy könyvében szereplő másolatra hivatkozik, ugyanazt vélte közölni, (uo. 477.) 190 A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család leszármazása. Bp. 1913. A festmény valószínűleg 1758 körül készülhetett Jozefáról, medalionján Károlyi Antal képmását hordja. 191 Gyula város 1807. évi térképe (Gyulai Erkel Ferenc Múzeum) 192 Rosenfeld képén még látható a Fehér-Körösből folyó víztől körülvett sziget egész területét elfoglaló vár. 1745-ig már jórészt eltüntették a védműveket és falakat, csak a belső vár épületét hagyták meg. Ebben az említett szobákon kivül Harruckern J.Gy. idejében sörfőzőt rendeztek be, valamint itt volt a vármegye és az uradalom tömlöce is. (Karácsonyi: i.m. I. 445. és II. 156-157.) A
