Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 24 A "komlósiakkal" 1746. január 8-án, Pesten megkötött "Örökös Úrbéri 102 szerződés"-ben Rudnyánszkyt elsősorban a kilenced és az évi 700 "Rhénesi forint" bérleti összeg kézhezvétele, valamint földesúri előjogainak (bíráskodás, birtok és öröklési ügyek) csorbítatlansága ér103 dekelte. Mivel a falu határában nem volt földesúri majorság, ezért "szívesebben látta", ha jobbágyai pénzben váltják meg jobbágyi kötelességeiket, "bérlik magukat". Talán a költséges, a ranggal járó "városi élet" szülte szükségről is szó volt akkor, amikor más Rudnyánszky-birtokon is a robot és egyéb jobbágyi kötelezettségek pénzbeli megváltása került előtérbe. A komlósiak szerződése nem tért ki a jobbágytelek nagyságára. Nincs nyoma annak, hogy Rudnyánszky korlátozta volna a falu lakóit a föld birtoklásában, használatában. Inkább a jobbágytelek elaprózódásának próbált gátat vetni, hogy jobbágyai megőrizhessék adózó képességüket. Arról, hogy ezt milyen úton-módon igyekezett keresztülvinni, nem maradt írásos argumentum, egyedül az "eredményről". 1746-1754 között a falu összeírt adózó népessége nem változott számottevően. Az adózó háztartások száma 1749-ben 95 volt, melyn i; 107 bői 91-et jobbágyháztartásként írtak össze. 1752-ben is közel azonos volt az arány, 100 családból 96 jobbágycsalád volt. Rudnyánszky a hasznosság-elv szemelőtt tartásában egészen addig ment el, hogy sorban bérbe adta a komlósiaknak az őt illető ún. "kisebb regálé jogok" közül a kocsmáitatás, a malomhasználat, a mészárszék hasz1 no nálat jövedelmét. Kiadta nekik "harmadába" csabacsüdi legelőit ka109 ' szálasra. Ilymódon amellett, hogy ellátták szénával, szegényebb jobbágyainak, zselléreinek is megélhetést biztosított. Lehet, hogy bővebb és közvetlenebb forrásanyag híján kissé merésznek hat az a következtetés, hogy Rudnyánszky eme birtokpolitikája jelentősen hozzájárult a tótkomlósi parasztság anyagi megerősödéséhez. Tény azonban, hogy a 111 komlósiak az egyre növekvő adóterhek mellett fel tudták vállalni a 112 szomszédos puszták bérletét, * munkaalkalmat teremtve ezzel a megnövekedett számú lakosságnak. A falu lélekszámának 1754-1769 közötti jelentős gyarapodása Rudnyánszky telepítő politikájának változását mutatja. Az ebben az idő-