Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

DRASKOVICH JÓZSEF: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái

- 242 pét adják azáltal, hogy a Fehér-Körös ágaitól övezett szigetet, amelynek déli végén épült a kastély, valamint a kastély kerti homlokzata előtt fekvő szigetet és a dámvadkertet egy szabályos mértani alakzat, téglalap formájába szorítja. A valóságtól való erős eltérésről meggyőződhetünk, ha Rosenfeld mérnökkapitány korábbi alaprajzát vagy később 191 készült térképet nézünk meg. A Hueber -egyébként hiteles- ábrázolásain szereplő egyéb részleteket, az egyes épületeket jórészt azonosíta192 ni lehet a tanúvallomások és más adatok alapján. Antonius atya emlékiratából további képeiről is értesülünk. 1758-ban méretarányos rajzot kellett készítenie a kastély közelében lévő majorságról (épületeivel, tehénistállóival, tyúk- és libaóljaival, valamint a majorházzal és a folyóval, amely keresztülfolyt rajta), azért hogy Nagykárolyban az ifjú grófné és mások megszemlélhessék a rajzot és esetleg ott is kialakíthassanak ilyen majorságot. Ugyanekkor a Kálváriadombra fölmenve -ahonnan jól láthatta az egész várost, tornyaival kápolnáival, házaival, kertjeivel és majorságaival, a Köröst kanálisaival- vázlatrajzot készített, amelyet azután Nagykárolyban tökéletesített. Harruckern Ferenc magával vitte a rajzot Bécsbe, hogy fest193 ményt készíttessen utána. 2. Ünnep és játék A báró általában különféle vidám mulatságokkal töltötte idejét birtokán. Sokféle játék, szórakozás színesítette a vidéki élet napjait, nem hiányozhattak a vendégeskedések, bálok és ünnepségek, a tánc és a zene194 szó. Az 1757. évi gyulai és nagykárolyi tartózkodás az ünnep jegye195 ben telt. A rendkívüli esemény, amely okot adott a hosszas ünnep196 lésre, Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságkötése volt. Az emlékiratból nagyjából rekonstruálhatjuk időrendben a Gyulán, ill. Nagykárolyban történteket. Az esküvőre június 13-án került sor a gyulai plébániatemplomban. Először július 9-én, a magyar prédikáció után, amikor a bárócsalád az úrnapi körmenetben is részt vett, másodjára 12-én és harmadszorra az esküvő napján, 13-án hirdették a házasságot.