Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

DRASKOVICH JÓZSEF: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái

- 234 nette, hogy a gyulai uradalom alattvalói nem örökös jobbágyok, hanem az átlagosnál jobb helyzetben lévő taksások és szabadmenetelűek voltak. (Robotmunkán alapuló földművelő majorság itt nem épült ki.) A magyar bárói és főispáni címet elnyert Harruckern János Györgynek uradalma központjában rangjához illő kastély építésére is el kellett szánnia magát. Petik Ambrus, gyulai iskolamester, kéziratos megyeföldrajzában megemlíti, hogy a külső várban áll "a Méltóságos Uraságnak szépen épült Nagy Palotája, mellyet a meg-Boldogult Nagy emlékezetű, Báró Harrucker György Ur Eö Nagysága fundamentumából először felépíttetett". Fia pedig "a két végén egy egy darabbal meg-nagyobitotta, hozzá adván más alatsonyabb, de diszes épületeket több ékességekkel együtt, mely állapotában mind ekkoráig áll az egész épület". A források igazolják Petik állítását. A Harruckern Ferenc által birtokain emeltetett épületek dolgában az 1776. év augusztus 13-án a gyulai várban lefolytatott vizsgálat választ ad a kastély építésével kapcsolatos alapvető 178 kérdésekre. A 12 meghallgatott tanú vallomásából kiviláglik, hogy az egyszerű, emeletes kastélyépület, amelyet Hueber képein láthatunk, még Harruckern János György birtoklásának idejében épült, valószínűleg I TO 180 valamikor 1730-1742 között. Ez a "régi épület" is egyemeletes, bár az 1776. évben a helyén állott, későbbi kastélyépületnél alacsonyabb volt (ajtajai, ablakai is kisebbek voltak). Hosszúsága nem volt 1 Rí több, mint 19 öl, 5 sukk és 3 zoll. Alatta két bolthajtásos pince húzódott meg. Az ily módon leírt épület azonos a Hueber képein láthatóval. A vallomásokból megtudjuk, hogy miután az uradalom a kezére szállt, Harruckern Ferenc "akori státusában" a régi épületet "szűk voltára nézve" nem ítélte alkalmatosnak, illetve rangjához méltónak. A báró "sok új munkát tétetett ezen kastélyon". A régi kastélyépület falait "följebb emeltette", "födele alatt nyári szobák"-at alakíttatott ki. A kert felé néző, oszlopokon álló erkélyt is följebb emelték. Az épületet kétoldalt meghosszabbították. Keleti végét megtoldva 15 öl 5 sukk-kai, a már 1742 előtt épített nagyobb "életes ház"-ig, a nyugati oldalát 20 öl 2 sukk-kai. Ebben az irányban a kaputoronyig terjeszkedtek. Az épület két új szárnya -Petik szavai szerint- alacsonyabb volt