Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

DRASKOVICH JÓZSEF: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái

- 219 közös a ponty és a Stockfisch által fölidézett képben a bizonytalan, 124 tehetetlen, idétlen, buta állapot. A ponty esetében a tehetetlenül bámuló, tátogó hal képéhez a madárház motívuma kapcsolódik. Hueber -mint ponty- a madarak hatalmába kerülve tehetetlenül vergődik. E kép a fejezetünk elején idézett történet megfelelője, amelyben a tehetetlen -mivel fegyvertelen- Hueber felé kapnak a nagy, kitátott csőrök és el akarják nyelni őt. Az önmagukban jelentéktelen közlések láthatólag egymást értelmezik, összefüggő rendszert alkotnak, amely szimbolikusan (sűrítve és vizualizálva) fejez ki valami nyíltan, áttétel nélkül nem verbalizálhatót. A szimbólumrendszer jelentésének megfejtéséhez szükség van még egy kép fölidézésére, amely a szövegben ugyan nem szerepel, de kívülről meghatározta létrejöttét és szerveződését, tehát ily módon beletartozik a kontextusba. A madaraknak prédikáló Szent Ferenc képéről van szó, akinek a madarak "hugocskái", "öcséi", "testvérei". "Mint egy ártatlan gyermek, teljesen közvetlen és bizalmas kapcsolatban állt a természettel, és nem engedte hogy a teremtményeket, "Isten gyermekeit" bárki is bántalmazza. Egy ízben megbünteti ő is a vétkes vörösbegyet, de ő csak lelki büntetéssel élt. Miután a rendalapító élete és tanítása különösen tisztelt és követendő mintát jelentett, egy ferences részéről igen furcsa és nemigen igazolható, ha állatok pusztításában talál élvezetet. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a legendák állat-történeteinek jelképes értelmük is van. Számunkra éppen a madarakhoz intézett prédikáció e mélyebb értelme revelatív: eszerint ugyanis a madarak, akiket Ferenc Isten dicséretére szólít föl, és akik végül a kereszt jelét hordozva röpülnek szét a négy égtáj felé, magukat a szerzeteseket jelen125 tik. A kapcsolat Hueber szimbólumrendszerével egyértelmű. Ebben a kontextusban kapja meg sajátos jelentését Hueber kitétele, amelyben a budai kolostort madárházzal -ahol feje fölött összecsapódik a madárfogó háló-, szerzetestársait pedig csalimadarakkal azonosítja. Ha itt Hueber az elfogott, bezárt rabmadár, Bécsben, pártfogói mellett még madárházban (vagy Gyulán a libák és kacsák közt) is szívesen élne, sza126 badnak érezné magát. Végül az is megmagyarázható lesz, hogy különös