Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

DRASKOVICH JÓZSEF: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái

- 195 (11., 15., 16., 23., 24. fejezet) különböző események, jelenségek, Hueber maga háromszor (20., 21., 26. fejezet), a gyulai alattvalók egyszer (7. fejezet) szerepelnek példaként. De valójában Harruckern gyulai alattvalói (akikre Hueber példája alapján szó szerint érvényes az a mondás, hogy a jó alattvalók tűzbe mennek urukért, hiszen a tűzbe, illetve a tűzön át ugráltak Szent Iván napján) szintén urukra vetnek fényt, az ő dicséretét teljesítik ki. Ugyanígy a "boldogságra teremtett" Hueber -egy konkrét alattvaló-, aki hálásan mond köszönetet urának, hogy kegyéből olyan napokat élhet, olyan örömökben van része, aminőkről nem is álmodhatott. Az úr eszményített képét teljessé az alattvalók idilli képe teszi. Érdemes idézni még a 10. fejezetet. E szövegrész szerveződésének meghatározója az a mondanivaló, hogy az alattvalók jóléte Harruckern Ferenc bőkezűségének, nagylelkűségének köszönhető. Az indító tétel: amit a jóságos Ég elvesz, ismét máskor visszaadja azt. A tétel állítását illusztráló első példa egy természeti folyamat, a víz körforgása. A második példa már Harruckern, aki jobbjával szétosztja, amit balkezével elvesz. (Megfelelés a természet rendje és a társadalmi rend között.) A hangsúly a visszaadás, a szétosztás oldalán van: a termékenyítő esőn, amelynek a gazdag termés és a napi táplálék köszönhető, valamint a jobb kézzel történő szétosztáson, amely által a földön bő termést takarít be, utóbb pedig az égben örökké élvezhet majd a földesúr. Mindkét példa esetében ez a visszaadás, szétosztás a termést hozó, a másodiknál nemcsak Harruckern, hanem alattvalói javára is. A második példát részletesen kifejti Hueber: 1./ Nem tud róla, hogy kéréssel hozzá fordulót Harruckern elutasított volna, sőt azokat is gazdag alamizsnával segíti, akik ezt nem is kérik tőle. Ezt ő és sokan mások megtapasztalhatták. 2./ Leírja egy gyulai alamizsnaosztás történetét, nagyító, bibliai hasonlatokkal megtűzdelt előadásban. 3./ Beszámol az alamizsnálkodás mindennapi gyakorlatáról. Végül az előadottakat megerősítő záró megállapítása: Valóban kegyes és jóságos uraság.