Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 115 ­Az 1717. és 1720. évi dicakulcsok nem a dicák értékét, hanem az utá­nuk kivetett adó összegét határozták meg. Ezen adatok összevetésével megállapítható pl. az egyes állatfajták értékviszonya (1 disznó értéke 7 juh). Az 1730-31-ből származó, Békéscsabára vonatkozó adataink is tá­jékoztatnak az adótárgyak értékéről és az utánuk kivetett adó össze­géről. Az 5.SZ. táblázat tartalmazza az adóalanyok megnevezése után azok számát, egységenkénti értékét és az utána fizetett háziadó össze­gét. 5. táblázat Az 1730-1731 esztendőre a csabai házíadó kimutatás így kezdődött Az adóalany megnevezése értéke adóalany a háziadó egységenként száma összege fr. xr. db. fr. xr. Egy jobbágy után 3 ­153 459 ­Vele egy kenyéren lévő fiú 3 ­19 57 ­Egy zsellér 2 30 23 57 30 Jármosökör (2 db) 1 30 247 185 15 Fejőstehén (2 db) 1 30 23 57 30 Igásló (2 db) 1 ­120 60 Meddő tehén (2 db) 1 ­44 22 Növendékmarha (2 db) 1 ­49 24 30 Fejős tehén (20 db) 1 ­110 5 30 Éves disznó (5 db) 1 ­43 18 36 Méhkas (20 db) 1 ­14 42 A XVIII. század közepéről Vas és Nógrád megyéből vannak adataink a dicakulcsokhoz. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezen megyék gazdasági és társadalmi állapota (földrajzi és történelmi helyzetükből fakadóan) lényegesen eltér a Békés megyeitől. Adataik így is alkalmasak arra, hogy összevetésükkel megvizsgálhas-

Next

/
Thumbnails
Contents