Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 115 Az 1717. és 1720. évi dicakulcsok nem a dicák értékét, hanem az utánuk kivetett adó összegét határozták meg. Ezen adatok összevetésével megállapítható pl. az egyes állatfajták értékviszonya (1 disznó értéke 7 juh). Az 1730-31-ből származó, Békéscsabára vonatkozó adataink is tájékoztatnak az adótárgyak értékéről és az utánuk kivetett adó összegéről. Az 5.SZ. táblázat tartalmazza az adóalanyok megnevezése után azok számát, egységenkénti értékét és az utána fizetett háziadó összegét. 5. táblázat Az 1730-1731 esztendőre a csabai házíadó kimutatás így kezdődött Az adóalany megnevezése értéke adóalany a háziadó egységenként száma összege fr. xr. db. fr. xr. Egy jobbágy után 3 153 459 Vele egy kenyéren lévő fiú 3 19 57 Egy zsellér 2 30 23 57 30 Jármosökör (2 db) 1 30 247 185 15 Fejőstehén (2 db) 1 30 23 57 30 Igásló (2 db) 1 120 60 Meddő tehén (2 db) 1 44 22 Növendékmarha (2 db) 1 49 24 30 Fejős tehén (20 db) 1 110 5 30 Éves disznó (5 db) 1 43 18 36 Méhkas (20 db) 1 14 42 A XVIII. század közepéről Vas és Nógrád megyéből vannak adataink a dicakulcsokhoz. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezen megyék gazdasági és társadalmi állapota (földrajzi és történelmi helyzetükből fakadóan) lényegesen eltér a Békés megyeitől. Adataik így is alkalmasak arra, hogy összevetésükkel megvizsgálhas-