Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- Ill jegyzések is találhatók. A nemeseket feltüntették, a zselléreket nem. 1723-ban ismét volt megyei összeírás. Ez több tekintetben eltér az előzőektől. Rovatai általában azonosak a későbbről megmaradt háziadó összeírások rovataival. Az adózó családfők neve mellett feltünteti: nemes vagy zsellér, más rokon család is lakik-e vele és a foglalkozásra is utal. Az iparosokról külön rovat tájékoztat. A jövedelmi források közül az állatállománynak (ökör, tehén, tinó, üsző, ló, juh, sertés, méh), a saját háznak, rétnek, szállásnak, szőlőnek, az üstnek, az iparnak és kereskedésnek vannak rovatai. Ez az összeírás már jól tükrözi a készíttetők célját: az adózók vagyontárgyainak, jövedelemforrásainak 36 mind szélesebb körű számbavételét. Időrendben a következő az 1725-ös megyei összeírás, melynek különlegessége, hogy földesúri kezdeményezésre, a megye portaszámának és ezzel összefüggően a megállapított adó csökkentése céljából készült. Ennek a conscriptiónak van a legkevesebb rovata a megelőzőkhöz ill. a később készültekhez képest (családfők neve hospes ill. subhospes megjelöléssel, csupán szám szerint). A családfők foglalkozása nincs megemlítve. A nyomorúságos vagyoni helyzetre viszont találunk utalást. Az ilyen személy nyílván zsellérnek minősíthető. A jövedelemforrások közül kizárólag az állatállományt veszi számba. A földműveléssel kapcsolatos jövedelemforrásoknak nincs rovata, sőt erről az észrevételekben sem esik szó. Ellenben tájékoztat olyan kérdésekről, amelyek a legutóbbi összeírásokból hiányoztak. Ilyenek pl. a településre, adóigazgatásra, jobbágyok vándorlására vonatkozó ada+ i 37 tok. 1730-ból két megyei összeírás maradt ránk. Az első a jövedelemforrások közül a személyekre és a földre helyezte a súlyt, az állatállományt figyelmen kívül hagyta. Az iparból és kereskedésből származó jövedelemnek külön rovata volt. A személyekre vonatkozó adatok jóval bővebbek voltak mint a korábbi összeírásokban. A jobbágy családfők neve mellett fel volt tüntetve földművelésen kívüli más foglalkozásuk is. A jobbágyoknak két kategóriáját különböztette meg az összeírás: a szabadköltözésűeket és örökösöket. A zselléreket három kategóriába sorolta.