Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)
D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758
- 108 szatmári békét követő évtizedekben az adófizetőket jónéhányszor összeírták. Ebből a korszakból sok adóösszeírás maradt ránk« Részben országosak, részben olyanok, amelyekben egy-egy megye, város vagy kerület adózóit írták össze. 1715 és 1730 között 10 Békés megyére vonatkozó összeírásunk van. Ezek közül kettő országos és nyolc megyei összeírás. Az 1715. évi országos összeírás előzménye az 1712-15. évi országgyűlés volt, amelyen az adózás rendszerét korszerű alapokra próbálták fektetni . Az 1715-ben elrendelt országos összeírás az 1696. évi összeírás nyomdokain halad és azt fejleszti tovább. A lényeges különbség az, hogy 1715-ben nem az összeírok sok mindenre kiterjedő, hosszadalmas számításainak eredményeként létrejövő portaszámokat jegyzik fel, hanem magukat a számítások alapjául szolgáló adatokat: a név szerint felsorolt lakosságot, a birtokukban levő földterület kiterjedését s a portaszám megállapításánál számbajövő, az eredményeket befolyásoló és módosító adatok hosszú sorát, magát a portaszámot azonban nem közlik. A hangsúly ezzel a jobbágyok birtokában levő föld területi adatainak, művelési ágak szerinti megoszlásának viszonylag pontos közlésére tolódik át. Ez természetesen még nem földkataszter, hiszen nem pontos és nem terjedt ki a nemesi gazdaságokra sem. A jobbágykézen levő földterületek nagyságának megismerésével azonban burkolt célja az adó alá eső és az adózás alól kivont földterületek arányának megállapítása is lehetett. Az egyöntetűség érdekében közös mértékrendszer használatát is előírták. Szántóföldeknél ez a pozsonyi köböl volt (akkora földterület, melybe egy pozsonyi mérő, vagy 62,52 1 magot vetettek el), rétnél a "kaszás", szőlőnél a "kapás". 31 Az 1715. évi összeírás Békés megyére vonatkozó anyaga két részből áll. Az elsőben a családfőkre vonatkozó adatokat találjuk (vezeték- és személynév), majd a család földművelő tevékenységére vonatkozókat (a család hány köblös földet művel, hány kaszás rétje és hány kapás szőlője van). A másodikból kiderül, hogy Békésben ekkor még a jobbágyok között nem voltak szétosztva sem a szántók és rétek, sem a legelők.
