Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 106 1/4 gazdasággal csökkentették az egy portára számítandó jobbágygazdaságok számát. A megyei portaszámok alakulását, változását a XVIII. század első felében az l.sz. táblázat mutatja. 1. táblázat 27 Békés vármegye portáinak száma a XVIII.sz. közepén év 1719 1720 1723 1742 1744 1745 1747 1749 1750 1751 1752 1754 portaszám 7 1/2 12 1/2 20 22 22 29 29 29 29 35 35 35 Az országgyűlés által meghatározott összegben megszavazott hadiadót aszerint osztották szét a megyék és más törvényhatóságok között, hogy az utolsó portális összeíráskor hány "portájuk" volt. A megyék, városok portaszámai természetesen nem maradtak változatlanok, módosításra kerültek annak megfelelően, ahogy adóalapjuk, vagyis adózóképességük változott. A porták elosztása és az elosztás módosítása egyike volt a legkényesebb, az adózókat és földesuraikat egyaránt a legérzékenyebben érintő kérdéseknek. Tulajdonképpen ez is az országgyűlés hatáskörébe tartozott. Az elosztás módosításával azonban nem lehetett várni, míg az egyik országgyűlés berekesztése után a másik összeül. így a módosítást más szervekre bízták. A hadiadó kérdésében az érdekelt két fél közül a rendek a nádori concursusokat, az uralkodó pedig a Helytartótanácsot bízta meg a porták elosztásának ügyével. A Helytartótanács szerepe volt a jelentősebb. Nemcsak a portaszám változott, hanem az egy portára jutó hadiadó összege is, attól függően, hogy az országra mekkora adóteher nehezedett. Az adóbevételek fokozása a kincstárnak rendkívül fontos volt, mivel a török elleni hadjáratok, a spanyol örökösödési háború költségei az államadósságot hatalmas mértékben megnövelték.