Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)
bors, tárkonygyökér, konkoly, mustár, vagy szédítő vadőcz" az ital szennyezése. Az analízishez az alábbi eszközök álltak rendelkezésre: - Reume-mérő - Meisner-féle mérőeszköz - apró elemző üvegcsék /lll/ 1852-ben analizálnak ugyanitt, a megyei főorvos jelenlétében, egy pálinkába kevert fekete port, melyet egy gyulai kőműves a "csabai veszett orvostól" kapott. A gyógyszertárban egy "szertartó edényben" tartott hasonló anyagból vett mintával kimutatják, hogy "illatos tsipősök" osztályába tartozó szerről van szó /112/. 1853-ban "gyanús szeszes italoktól három közlegény a Serházból estve hazamenvén rosszul lett /megbolondult/". A gyulai "Megváltó" gyógyszertárban "20 egyforma üvegbe" bormintát vettek. Megállapították, hogy "növényországon található, bóditó narkotikus szerekről van szó":..."fájdalom ily kémszerekkel és eszközökkel még eddig nem bírunk, csak ásványországbúi való mérgeket tudjuk felfedezni..." "Egész türelemmel a 20 övegbe vett mintát megvizsgálván, tudván, hogy a borbon az ólomczukor édesebb izt, pálinkában a sósavany maróbb érzést" fejt ki. "Végül is elcsüggedvén, adtak a kiskutyának, a kismatskának belőle". Megállapítván, hogy csak pupillatágulat van, a főorvos "minden eredmény nélkül" elhagyta a gyógyszertárat /113/. 1854-ben ugyanitt állapította meg a gyógyszerész, Hirschmann József kétegyházi kereskedővel kapcsolatban, hogy "jobb lesz ha a korcsmáros a maga hasznára fordítja és nem árulja a későbbiekben" a borát, mert "Wingrobe-féle bormérővel alig 3 fokos" az ital /114/. Itt és ugyanebben az évben állapítják meg egy "zöldszinü butelkában" vizsgált mintából, hogy fekete, oldhatatlan ólom van Horváth Kata szerében /gyulai kuruzsló/; a miniumot is kimutatták, nem véletlen, hogy a gyermekágyának 4. hetében lévő asszonyt kilelte a hideg /115/. Az 1945-ben felvett győgyszertárleltárak adatai alapján is az állapitható meg, hogy az érvényben lévő Gyógyszerkönyv "kémlőszerek, eszközök, készülékek és műszerek" c. fejezetének előírásait nem tekintették kötelező érvényűnek. Nem szereztek be minden szükséges eszközt, csupán a legszükségesebbnek tartott vizsgálóeszközöket tartották minden gyógyszertárban. Fajsulymérésre
