Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

4. A gyógyszertárak tulajdonjogának változása, a jogadományozás rendszere 1770–1950

Népszava 1919. április 11-i számában közölte) a segédeket foglalkoztató gyógyszertárakat érintette. 1919. április 17-én megjelent Lengyel Mór népbiztos Békés megyében és a kiadott rendelet alapján a következő sorrendben rendelte el a gyógyszertárak leltárral történő állami tulajdonbavételét: Békéscsabán csütörtökön és pénteken Badics-Südy-Réthynél, szombaton és vasárnap Radónál és Lőrinczinél kell elvégezni a leltározást. 1919. április 25-re az Öt békéscsabai gyógyszertáron kivül már Békésen, Orosházán és Mezőberényben is voltak un. "kommunizált üzemek" /ll/. Az államosított gyógyszertárak vezetését üzembiztosok vették át. A román csapatok 1919. április 26-án vonultak be Gyulára s így a Tanácsköztársaság Békés megyében csak 33-37 napig tartott az országos 133 nappal szemben. A gyógyszertári tulajdonjog és a jogadományozás rendszerének leggyorsabb változása a vizsgált korszak utolsó évtizedében következett be. Ennek okai a gazdasági- és társadalmi helyzet gyors és negatív alakulásában rejlettek. A II. világháború kitörése után Békés megyében nem fogadtak el újabb folyamodványt gyógyszertár létesítésére. A meglévő gyógyszertárak eladása és átruházása körül azonban jelentős változások történtek. 1939-ben a fasizmus fajgyűlölete törvényerőre emelkedett, melynek eredményeként egyes gyógyszerészek már megszerzett gyógyszertári jogosítványát is semmisnek nyilvánították és másoknak juttatták. A II. zsidótörvény előírta, hogy a gyógyszertári jogosítványokat hároméves türelmi időszak elteltét követően 5 év alatt meg kell az érdekeltektől vonni. Ez a gyakorlatban egészen 1944-ig nem sokat jelentett, hiszen a 3 év türelmi idő 1942-ben járt le és nem is történt egyetlen megvonás sem 1944-ig, arról nem is szólva, hogy addig a tulajdonosnak jogában állt eladnia a gyógyszertárát. 1943-ban már annyira látszott, hogy a németek elvesztik a háborút, hogy a törvény hatálya alá eső tulajdonosok nem akartak megválni a gyógyszertáraktól. Az 1944-es megszállásra senki se számított és ekkor kezdődtek a bajok: a Sztójay kormány végrehajtotta a jogmegvonásokat és a megvont jogokat ki is írta pályázatra. Innen ered a "Sztójay jogos" megnevezés. Aki Sztójay jogos volt, azaz pályázott az ilyen gyógyszertárra, eléggé vak lehetett politikai szempontból, hiszen nyilvánvaló volt, hogy csak német győzelem esetén maradhat meg a jog birtokosa-