Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - c./ A gyógyszertárak településen belüli elhelyezkedése

tői alig 100 méternyire, a "Szentháromság"-tól pedig 150-200 méternyire jelölte meg Bodoky Mihály, a leendő gyógyszertár alapítója, aki "tekintve, hogy az élővízcsatorna bal partján a városképben gyógyszertár nincsen" a gyógyszertárat a Kápolna téren kívánta felállítani. A fellebbezések eredménye az lett, hogy a tekintélyes vagyonnal rendelkező Bodoky család sarja eredeti elképzelésétől két méterrel távolabb állította fel a gyógyszertárát. Ezt követően a gyógyszertár elnevezését kellett "Aranykereszt"-re módosítani ("Vöröskereszt" helyett). Ennek oka az volt, hogy amikor csatlakoztunk, nemzetközi kötelezettséget vállaltunk arra, hogy ezt a nevet csak a szervezet használja. /56/ A negyedik gyógyszertár felállítását hasonló harcok előzik meg Gyulán. A "Szent József" gyógyszertár alapítóját valósággal száműzik riválisai a Régi-temető utcára. 1903-tól 1912-ig tart ifj. Payer Béla és a "Megváltó" gyógyszertár tulajdonosa között a per a gyógyszertár elhelyezése miatt. Winkler Lajos állandó támadásokkal él, mivel ugy érzi, hogy az ujabb gyógyszertár a Régi-temető utcán is az ő forgalmi körét zavarja, akárcsak a Kápolna téri "Aranykereszt". Ifj. Payer Béla már-már készül elhagyni a várost, elhagyatott és a forgalom teljes hiánya miatt tengődésre ítélt patikáját, amikor 1912-ben jobb megoldás kínálkozik számára. Engedélyezik a városközponthoz közelebbi átköltözését /57/. Ha a megye többi helységeit nézzük, ahol több gyógyszertár létesítése iránt is érkezik be kérelem, ugyanezt tapasztaljuk, ha nem is mindig ugyanilyen formában. A fellebbezések esetén felhozott döntő érv az 1876. évi XIV. tc. XVI. fejezet 10.§-a, amely kimondja, hogy ujabb gyógyszertárat csak ott lehet felállítani, ahol a már meglévő gyógyszertárak forgalmát (gazdaságos üzemeltetését) az ujabb nem veszélyezteti. A várakozáson aluli forgalom miatt helyezik át már korábban a körüsladányi gyógyszertárat Szeghalomba 1855-ben, az útviszonyok rendezése után. Ennek, az egyik helység-központból a másik község centrumába költöző gyógyszertárnak a példája illusztrálja, hogy a centrumot nem csak mint helységközpontot igyekeztek az alapítók ostromolni, hanem mint gazdasági és kereskedelmi csomópontot is egyben és az utóbbi volt az elsődleges és lényeges szempont. A városközpontú el-